Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Bp- 355- $• ték és vele szemben félelmetkeltő támadó magaviseletet tanúsítottak (f ö k é r d é s), a Btk. 344. §-ába ütköző rablás bűntettének öszszes alkotó elemeit kimeríti, az esküdtbíróság- tehát nem tévedett, midőn a cselekményt a Btk.-nek ugyanazon rendelkezése szerint minősítette.. (1906 január 25-én, 883. sz.) 354. Kolozsvári tsz. m i n t e s k ü d t b.: Miután az esküdtek a következő főkérdésre: ,,Bünös-e vádlott S. Ny. mint tettes abban, hogy Ajtony községben 1903. évi dcez. 19-én éjjel sértett Zs. J.-né háza padlására felhatolva sértett birtokából annak beleegyezése nélkül két tyúkot jogtalan eltulajdonitási czélból elvett, miközben sértett által tetten'éretvén, a lopott tárgyak megtartása végett sértettet öklével többször fejbeütötte s igy vele szemben erőszakol használt" hétnél több igennel feleltek. S. Ny. vádlottat bíróilag is bűnösnek mondja ki a Btk. 345. §-ában irt rablás bűntettében. C.: Hh. (1906 évi január 5. 158. sz.) Gyújtogatás körülírása a főkérdésben. 355. C.: Az esküdtbíróság ítélete ellen a v. és védőjének a Bp 385. §-ának I. b) pontja alapján azon okból érvényesített semmiségi panasza, mert vádlott cselekménye a Btk. 422. §-ának 2. pontjában feltételezett, nagyobb mennyiségű áruterménykészlet mint alkotó elem hiányában tévesen lett minősítve, alaposnak találtatott annyiban, hogy ezen tényálladéki elem az esküdtekhez intézett kérdésekbe a Bp. 355. §-a 2. bekezdésének világos rendelkezése daczára megfelelően felvéve és igy eldöntve nem lett, mert azon körülírás, hogy . ,:t L. lakása udvarán levő egy 200 kor. értékű kazal szalma" nem meríti ki teljesen azon tényálladéki elemet, hogy szabad téren fekvő nagyobb mennyiségű áruterménykésziet képezte a szándékosan felgyújtott ingó tárgyat, miután a törvény nemcsak a nagyobb értékre, hanem a nagyobb mennyiségre fekteti a súlyt, az érték egymagában tehát ezen alkotó elemet feltétlenül nem fejezi ki, hanem a bírónak, jelen esetben az esküdteknek esetről esetre kell azon kérdést eldönteni, ha vájjon a 200 korona értékű szalmakazal, mint áruterménykészlet terjedelménél fogva megfelel-e a törvényben feltételezett nagyobb mennyiségnek vagy nem. (1906. február 21-én, 1815.) Az előre megfontolt szándék történelmi elemeinek mellőzése. 356. C: Ami azt a panaszt illeti, hogy az I. csoportbeli I. főkérdésbe olyan ténykörülmények nem foglaltattak be, a melyekből v. szándékának előre megfontoltsága következtethető volna, ez alaptalan, mert a Bp. 355. §-a szerint a főkérdésben a vád alapjául szolgáló tett a megkülönböztetésre alkalmas ténybeli elemeknek elősorolásával írandó körül s e mellett a vád szerint alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemek is elősorolandók. A vád alapjául szolgáló tett megkülönböztetésére alkalmas ténybeli körülmények azok, amelyek szükségesek arra, hogy a tett