Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Bp. 231., 259. 264. §. [. p. Bp. 231. §. Ellenőrző szakértő hatásköre. 321. C.: Elutasittatott az ellenőrző szakértőnek a főtárgy, során leendő kihallgatását mellőző végzés ellen bejelentett semmiségi pa nasz, mert a törvén}- azt akarja, hogy az ellenőrző szakértő a szemle felvételében működjék közre, a felvétel pedig jelen esetben a vizsgálat során történt; azt rendeli továbbá, hogy az ellenőrző szakértő a szemlejegyzökönyvben vagy külön iratban tegye meg észrevételeit. A szabály tehát az, hogy az ellenőrző szakértő a bírósági szak értőkkel együttesen a szemle felvétele alkalmával működik; de ellenkeznék a törvény szándékával és az ügymenet érdekeivel, ha az ellenőrző szakértő a szemlétől távol tarthatná magát és a főtárgyaláson léphetne fel azzal az igénynyel, hogy a szemle ismételtessék csupán avégből, hogy ő is tehessen észrevételeket; az ilyen ismétlés nélkül tett észrevételezés pedig értékkel ugy sem bírhatna. (1905. május 31. 5306/905. sz.) Bp. 259. §. Sértett a kifogások tárgyalására nem idézendő meg. 322. Pécsi T.: Alaptalan sértettnek az a panasza, hogy a kifogások tárgyalására meg nem idéztetett. A 250. §. 1. bek. világosan kimondja, hogy a vádtanács elnöke a kifogás tárgyalására kitűzött határnapról csak a kir. ügyészséget és a terheltet értesiti, a 269. ^j. szerint pedig a sértett a vádtanácsnak a 262—267. §-a alapján hozott végzései közül az eljárást részben vagy egészben megszüntető, vagy felfüggesztő, vagy áttételt rendelő végzései ellen is csak az esetben élhet felfolyamodássaí, ha azzal a vádat elsősorban képviselő kir. ügyészség nem élt, vagy visszavonta. (1906 mái. 10. 886.) Bp. 264. §. 1. p. Jogos védelem kérdését a vádtanács mérlegeli? 323. Kecskeméti tsz. vádtanác.sa: T. és F. jogtalan és közvetlen támadást intéztek I—VI. r. terheltek ellen (s. t. sértés) s kétségtelen az, hogy terheltek cselekménye a támadás elhárítására feltétlenül szükséges volt s igy terheltekkel szemben a Btk. 79. §-ában meghatározott jogos védelem esete a legteljesebb mértékben fennforog. Minthogy pedig a jogos védelem esete a cselekmény beszámítását kizárja s így terheltek cselekménye nem bűncselekmény, a vádtanács ezen terheltekkel szemben az eljárást megszüntette ( Bp. 204. §. T. p. !). (1906. évi január hó 5-én, 95. sz.) 15 p e s t i T.: A tábla az eljárás megszüntetését a vádtanács végzésében felhozott okokból, de még azért is helyesnek találta, mert sértettek önmaguk beismerték, hogy a támadást minden elfogadható ok nélkül ők maguk kezdeményezték, a kocsikat feltartóztatták, a kocsiba fogott lovakat megcsapkodták, s a kocsiban ülő egyéneket