Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

06 Btk. 278. §. mert a „Nagybecskereki Hirlap"-ban a főispánról sértő czikket irt. Egyszersmind arra kötelezte a hirlap kiadóját, hogy az ítéletet, jogerőre emelkedése után, a lap legközelebb megjelenő száma elején egész terjedelmében, indokolásával együtt, saját költségén, 200 K büntetés terhe alatt tegye közzé. A kiadó ez ellen semmiségi panaszszal élt. C.: I. Első sorban az a kérdés volt eldöntendő, hogy a semmiségi panaszszal élő czég, tekintettel a Bp. 383. II. a) pontjára és 430. §-ára, e perorvoslat használatára jogosultnak tekintendő-e? A kir. Curi'a a czégnek, mint elitéltnek e jogosultságát megállapította. Habár ugyanis a Bp. idézett helyei csak „vádlott"-ról szólanak, a czég pedig sem vád alá helyezve nem volt, s ellene főtárgyalás nem rendeltetett el; mégis minthogy a Bp. a „vádlott" kifejezést a 13. §. meghatározásától eltérőleg, azokra is alkalmazza, kikre nézve fölmentő vagy elitélő határozat hozatott (327. §. első bekezdésének 4. pontja), az esküdtbíróság ítélete pedig a czég ellen marasztaló intézkedést tartalmaz: a marasztaltnak a semmiségi panasz használatára való jogosultságát megállapítani kellett, mert csak igy van biztosítva a Bp. 384. §. 11. pontjában foglalt, az eliárás egyik legfontosabb mozzanatát érdeklő semmiségi oknak érvényesithetése. II. Érdemben a semmiségi panasz elutasítandó volt. A Btk. 277. §-ának harmadik bekezdése következőleg rendeli, hogy ha a büntetendő cselekmény időszaki lapban követtetett el, az ítélet ugyanazon nyomtatványban közzéteendő. E törvényhelyet kiegészíti a S. T. 35. §-a, mely a kiadót nevezi meg a közlésre kötelezett személy gyanánt. A közlés kötelezettsége tehát időszaki lapnál nem a bűncselekmény elkövetőjét terheli, miként a Btk. 277. §-ának első bekezdése esetében, hanem az a sajtóbüncselekmény miatti elitélés szükséges jogkövetkezménye, mely a lap kiadójának meghallgatása nélkül is kimondandó. A Bp. 574. §-a nem helyezte hatályon kivül a Btk. 277. §-ának harmadik bekezdését, mert e §. szövege szerint a „közzétegye" kifejezés magára a lapra vonatkozik ugy értelmezendő, hogy a közzétételre az „időszaki lapot" kell kötelezni. Minthogy pedig a közzététel a dolog természete szerint egyedül a lap mindenkori kiadójának áll módjában: az esküdtbíróság nem tévedett, midőn a közzététel kötelezettségét a G. és Sz. czégre, mint a „Nagybecskereki Hirlap" jelenlegi kiadójára rótta. (1905. jan. 12. 328. sz.) 278. §. 20. életévét csak kevéssel túlhaladott anyagyilkosra halálbüntetés helyett fegyházbüntetés kiszabása. Enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelése. 246. M. J. szabakai lakos, aki 1904 július 14-én 20. életévét csak 6 hónappal és 6 nappal haladta tul, e napon délután édesanyjától,