Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

7* Btk. 176. §. elfoglalják és felosztják, s e czélba vett erőszakos cselekményt azzal kezdették meg, hogy felhívták a tulajdonost, zárórát tűzve ki arra, hogy jószágait hajtassa el, cselédségét is lákoltassa ki, mert különben a nép fogja a marhákat elhajtani, aztán elfoglalják a pusztát és felosztják. 211/a) C.: A közvádló kir. főügyésznek a Bp. 385. §. 1. b) p.-jára alapított semmiségi panasza azért találtatott alaposnak, mert ezek1 öl a tényekből nyilvánvaló, hogy a vádlottak csoportban azon czélból jelentek meg a Jorgován-pusztán, tehát nyilt helyen, hogy személyeken vagy dolgokon erőszakot kövessenek el s azt személyeken cl is követték, midőn a puszta tulajdonosát a csoportban rejlő nyerserőre támaszkodva, záróra kitűzésével arra hivták fel, hogy jószágait hajtassa el, a cselédséget is lakoltassa ki, mert különben a nép fogja a marhákat elhajtatni, aztán elfoglalják á pusztát és felosztják; sőt elkövették az erőszakot a tulajdonos alkalmazottjai ellen is, midőn őket a pusztai laknak erőszakos kiürítésével fenyegették. Az erőszak elkövetése ugyanis véghezvitetik olyan erőszakos cselekménynyel is, mely személyekre psychikai kényszert gyakorol, s mert a vádlottaknak a fent jelölt czélzattal a pusztán tömeges csoportban való megjelenése és ottani fellépésükkel az erőszak fogalmát kimerítik és alkalmasak voltak a puszta tulajdonosában, illetve hozzátartozóiban s alkalmazottjaiban ily erkölcsi kényszer felköltésére, ezért és annálfogva, mert az erőszakos cselekvés megkezdésével a szándékolt magánosok elleni erőszak bűntettének véghezvitele nemcsak megkezdetik, de be is végeztetik: téves a Táblának a valóknak elfogadott tényekből levont ama jogi következtetése, hogy a vádlottak erőszakosságuknak megkezdésével a Btk. 176. §-ábán meghatározott büntetendő cselekmény véghezvitelét csak megkezdették, de be nem végezték, minélfogva Ítéletének a minősítésre s ezzel kapcsolatban a büntetés kiszabására vonatkozó részét megsemmisíteni s a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett. (1905. ápril 26. 3995. sz.) Nyilt helyen levő dolgokon a végett elkövetett erőszak, hogy az erőszakoskodók ezáltal vélt joguknak szerezzenek érvényt, nem magánosok elleni erőszak. 212. V.-tak, kik csizmadia-iparosok és a kassai csizmadia-ipartársulat tagjai, áruik eladása czéljából a tornai országos vásáron megjelenvén, azt tapasztalták, hogy a sértett felek mint nem ipartársulati tagok, bár szintén kassai csizmadiák, a sátraikkal azt á helyet foglalták el, melyet már régi időtől fogva a vádlottak mint ipartársulati tagok használtak. Vádlottak erre a sértetteket felszólitották, hogy sátraikkal arról a helyről távozzanak el, s miután sértettek ezt megtenni vonakodtak, vádlottak a sértettek tiltakozása ellenére, ezeknek sátrait a helyeikről tovább vitték s az igy megüresedett helyekre saját sátraikat állították fel. C.: Minthogy vádlottak a kérdéses helyen, más nem ipartársulati tagok kizárásával, évek hosszú során át árultak és pedig a kassai ipartársulat alapszabályai és annak alapján, hogy a kérdéses vásári helyet még a ,,czéh", melyből az ipartársulat alakult, vette meg és