Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Btk. 176. §. 77 következtében a népegységen belül külön egységeket alkotnak. így értelmezte e kifejezést az állandó birói gyakorlat is, midőn a Btk. 172. §-ának 2. bek.-ét például a „birtokos" az „uri" Osztályokra alkal­mazta. Ily értelemben kétségkívül az osztály fogalma alá esnek a szocialista munkások is, mint a kiket bizonyos gazdasági érdekek és törekvések állandóan kapcsolnak össze s még inkább osztálynak tekintendő a katholikus papság, mely még szervezetileg is elkülöní­tett egység. (1905. január 25. 724.) 209/a) C.: V. nyilvános népgyűlésen elmondott beszédében eze­ket a kifejezéseket használta: „Látunk egy néposztályt, a mely nem dolgozik, mint méhek közt a herék és ezek a szegényeket kizsákmá­nyolják stb. Ez az osztály nem dolgozik, csak fogyaszt; olyan, mint a terméketlen, fa, melyet vagy beoltanak, vagy kivágják: ezt az osz­tályt is vagy be kell oltani, vagy kivágni.'" E tény büntetendő cselek­mény (172. §. 2. bek.) tényálladékát megállapítja. (1905. márczius 22. 2738.) 209/b) C.: Való ugyan, hogy az elszavalt vers tartalmában a munkásnéposztály sanyarú helyzete élénken van kiszínezve, azonban ez a jellemzés egyrészt nem maradt meg ebben a keretben, a mikor félreismerhetlenül rámutat arra, h. a munkásosztály eme helyzetét az uraknak, tehát a társadalomnak egy másik osztálya teremtette meg és tartja fenn, mint a mely osztály megfosztja a munkásnépet meg­felelő táplálkozásától és testéről a ruhát tépi le, fekhelye alól a párnát veszi el és a munkás mátkáját is büntetlenül elrabolhatja, másrészt pedig ez a kiszinezés valótlansága mellett csupán azt a czélt szol­gálta, hogy a társadalom másik osztálya annál inkább gyűlöletessé tétessék a munkásosztály előtt, a mely czél elérésére a versnek vádba tett állításai teljesen alkalmasok. Nem tévedett tehát a Tábla, midőn vádlott tettét a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző izgatás vétsé­gének minősítette. (1905. okt. 17. 8840. sz.) Izgatás nemzetiség ellen. 210. C.: Minthogy v. beszédjének tartalma kétségtelenül alkal­mas volt arra, hogy a nyelvkérdés harczának felidézésével a horvát nemzetiségű állampolgárokat a magyar nemzetiségű állampolgárok ellen gyűlöletre izgassa, s minthogy a Curia állandó gyakorlata sze­rint is korcsmában alkalmilag egybegyűlt 25—30 tagból álló társaság a gyülekezet fogalmának megfelel: vádlott cselekménye bűncselek­ményt (172. §. 2. bek.) állapit meg. (1905. aug. 30. 7659.) 176. §. Nyilt helyen elkövetett magánosok elleni erőszak bevégzése és kísérlete. 211. V.-tak mintegy 300—400 társukkal „Jorgován" pusztára azzal a czélzattal mentek ki, hogy azt erőszakkal elfoglalják s a köz­ség lakosai között feloszszák s a pusztán a tiszti-lakás előtti haszna­vehetetlen területen összecsoportosulva, zajongva hangoztatták, hogy a Jorgován-pusztának J. J. csak bérlője, most már a pusztát ősi jogon

Next

/
Thumbnails
Contents