Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Btk. 96. §. 67 vádlottnak büntetendő gondatlanságát megállapító ama mulasztására vezethető vissza, amely szerint neki, mint kocsisnak, közönséges gondosság mellett kötelessége volt a villamos vasúti vágányokra való kanyarodás és az áthajtás előtt körültekinteni és megbizonyosodni arról, hogy vasúti vonat nem jön-e. A gondatlanságból elkövetett bűncselekményeknél, habár több jogsértő eredmény következik be, a bűncselekmény létesülésének alapját képező gondatlanság egysége és osztatlanságánál fogva azok, a büntető törvénynek csupán több rendelkezését sértő, de egy cselekménynek káros eredményeiként jelentkeznek. Ehhez képest, habár a vádlott gondatlanságából két embernek halála, egynek pedig súlyos testi sértése állott is be, a Btk. 95. §-a szerint az eszmei halmazatnál fogva a vádbeli cselekmény is csupán egy rendbeli, a Btk. 290. §-ába ütköző gondatlanságból okozott emberölés vétségét állapítja meg. Ennélfogva az alsóbiróságok akkor, amidőn a vádlott gondatlanságából bekövetkezett jogsértő eredményhez képest vádlottat két rendbeli emberölés és egy rendbeli súlyos testi sértés vétségében ismerték fel bűnösnek s ekként cselekményében a Btk. 96. §-a szerint anyagi bűnhalmazatot állapítottak meg, tévesen alkalmazták a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését. (1905. ápr. 20. 3816.) 96. §. Szabadságvesztéssel büntetendő több bűntett vagy vétség anyagi halmazata esetén sem szabható ki összbüntetés, ha ezek büntetése egynek kivételével a Btk. 92. §-ának alapján pénzbüntetésben szabatik ki. 189. A bpesti T. vádlottakat bűnösnek mondta ki: ,,a Btk. 301. §. 1. tételében meghatározott, de a 92. §. alkalmazásával a 20. §. szerint minősülő súlyos testi sértés vétségében és a Btk. 418. §-ában meghatározott idegen ingó dolog szándékos megrongálásának vétségében és ezért vádlottakat, az összbüntetés mellőzésével, egyénenként súlyos testi sértés vétsége miatt a 92. §. és a C. 2. sz. döntv. alapján 1 havi fogházra, mint fő- és 10 korona pénzbüntetés mint mellékbüntetésre, — az idegen ingó dolog szándékos megrongálásának vétsége miatt pedig a 92. §. alkalmazásával 20 korona pénzbüntetés, mint fő- és 10 korona pénzbüntetés, mint mellékbüntetésre. Bpesti T.: Azon rendelkezés, hogy habár vádlottak terhére két rendbeli vétség állapíttatott meg, mégis az összbüntetésnek mellőzésével, a Btk. 418. §-ban meghatározott vétséget illetően és a 92. §. alkalmazásával, a 102. §. figyelembevételével a T. főbüntetésként fogház helyett pénzbüntetést szabott ki, nem mond ellen sem a Btk. 96. §. grammatikai magyarázatának, sem a bűnhalmazatra vonotkozóon a törvény elvének. A törv. 89. és 92. §-a ugyanis nem tesz különbséget, a vádlott terhére egy vagy több bűncselekmény állapittatott-e meg: mihez képest a bíróságot épp ugy köti egy bűncselekmény, mint bűnhalmazat esetében. Törvényes szükség tehát, 5*