Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Btk. 70., 75. §§. okszerűen arra lehetne következtetni, hogy W. J. vádlott kötelességszegéssel mulasztotta el Sz. P.-t a lövésben megakadályozni, ily tényeknek megállapitása nélkül W. J.-nek jelenléte s az a mulasztása, hogy Sz. P. vádlottat a lövésben meg nem akadályozta, sem a bűnsegédként való bünrészességnek, sem valamely más büntetendő cselekménynek tényálladékát meg nem állapítja. (1905. febr. 23. 1641. szám.) Bűnsegéd lopásban. 169. C.: Minthogy károsnak levetett nadrágja zsebéből a pénzt S. I. vádlott vette ki, tehát az elvételt ö egyedül hajtotta végre, mig K. E.-nek az a tette, hogy előzetes egyetértéssel saját lakásában szolgáltatott alkalmat S. I.-nak a sértett pénzének jogtalan eltulajdonításához és nemcsak elterelte sértett figyelmét pénzének felügyeletéről, hanem utólag, mint a bűncselekmény tervezője és rendezője, társától az egész lopott összeget átvette s ez által a bűncselekmény elkövetését előmozdította: ezekszerint II. v. cselekménye csupán bünsegédi (Btk. 69. §. 2. pont) részességet képez. (1905. május 18. 4831. szám.) 70. §. Társtettes halált okozó súlyos testi sértésben. 170. Vádlott társaival egyetértve ütőeszközzel felfegyverkezett s azokkal abból a czélból, hogy sértettet megverjék, a helyszínére és egyik társával az udvarra is bement, jelen volt, mikor társa sértettet bántalmazta s azután, hogy ez a földre leesett, megütötte. C.: Ezek a tények nemcsak a' Btk. 306. §-a szerint minősülő halált okozott súlyos testi sértés bűntettében a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint meghatározott bűnsegédként való bünrészességnek ismérveit, de az emiitett bűntettben a Btk. 70. §-a szerint a tettességet is kimerítik. (1905. jan. 11. 283. sz.) 75- §• A jogtalanság tudatának hiánya vagyonrongálásnál. 171. C.: V. I.-né vádlott a kérdéses vályogba rakott takaréktűzhely vasalkatrészeinek vételárára nézve, az azokat H. E. kereskedőtől vásárolt K. J. sértettért kezességet vállalt. A sértettek azonban ezeket a vasalkatrészeket még akkor sem fizették ki, mikor a lakásukból már kiköltözendők voltak, mire v.-ak a vasalkatrészeket a tűzhelyből kiszedték, ama hiszemben, hogy mivel a sértettek azokat ki nem fizették, azok most már az ő tulajdonukat képezik. Minthogy e szerint vádlottak nem abban a tudatban szedték ki a vályogból a tűzhely vasalkatrészeit, hogy ez által idegen dolgon követnek el rongálást, hanem azokról, mint tulajdonukról véltek rendelkezhetni s igy cselekedetük büntetendő cselekmény tényálladékát meg nem