Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

48 Közigazg. bíróság pénzügyi oszt. határozatai. 140. Ha valaki otthon hagyott vadászjegyét hivatalos felhivásra vadászat közben felmutatni nem képes, a vadászattal azonban azonnal felhagy és vadászjegyét még az nap bemutatja: a jelzett mulasztás nem szolgálhat okul arra, hogy vadászjegye visszavonassék, vagy hogy tőle a következő 3 évre a vadászati jegy kiadása megtagadtassék. (Közig, bíróság 13,147/1904. P. szám.) 141. Közhatósági őrizet alatt álló fegyverek mindaddig, mig a közhatóságtól át nem vétetnek, fegyveradó alá nem esnek. A tárgyiratokból kitetszik, hogy az 1899. év október hó 27-ik napján panaszos gazdaságának egyik alkalmazottjától, névszerint K. Sándor m.-i lakostól egy darab egycsövű, használható lőfegyver koboztatott el, mely fegyver panaszosnak képezte tulajdonát. A tárgyiratokból kitetszik, hogy ez a kérdéses fegyver panaszosnak részére mindez ideig átadva nem lett, a miből tehát egyenesen következik az, hogy ez a fegyver mindez ideig hatósági őrizet alatt áll. Az 1883: XXIII. t.-cz. 5. §-a a) pontja szerint pedig azok a fegyverek, a melyek közhatóságoknál őriztetnek, a fegyveradó alól kivétetnek. Ez oknál fogva áz ilyképen közhatósági őrizet alatt levő fegyver után a fegyveradó ennek az őrizetnek az ideje alatt törvényesen ki nem vethető s magában véve az a körülmény, hogy a vele való közlés daczára panaszos a kérdéses fegyvert a közhatóságtól át nem vette: annak közhatósági őrizet alatt álló voltát meg nem szüntetvén, a fegyveradó kivetésére elfogadható okul nem szolgálhatott és pedig annyival kevésbbé, mert a kérdéses fegyvert őrizetben tartó közhatóságoknak, a panaszos részére való megküldés által módjukban állott volna a kérdéses fegyvernek ily őrizet alatt álló voltát megszüntetni. (Közig, biróság 2684/1905. P. szám.) Házadó. 142. Nyilvános tanintézettel (Angol-kisasszonyok, stb.) összekötött internátusok helyiségeit, — a mennyiben azok kizárólag azon növendékek elhelyezésére szolgálnak, a kik magában az intézetben nyerik neveltetésüket és kiképeztetésüket, — az állandó adómentesség megilleti. (Közig, biróság 3473/1905. P. szám.) 143. Házaknál gyármunkáslakok czéljaira az állandó adómentesség nem a bejelentés idejétől, hanem attól az időtől számitandó, a mikor azok az állandó mentesség czéljaira használatba vétetnek. A közigazgatási biróság: Az 1870: LI. t.-cz. 2. §-a azzal a rendelkezéssel pótolja az 1868: XXII. t.-cz. 2-ik §-ának k) pontját, hogy a gyáros tulajdonát képező és munkásainak bérfizetés nélkül átengedett gyár-munkáslakokat, úgyszintén a gyári és iparépületeknek nem lakásra, hanem az üzlet folytatására szolgáló részeit állandóan adómenteseknek mondja. Ezen az alapon a panaszos czég tulajdonát képező szeszgyárat, eltekintve a jelen itélet rendelkező részében kivett lakhelyiségektől, ez a mentesség törvényesen megilleti, s megilleti ez az emeleten levő 2 utczai szobát és 1 kony-