Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közigazg. bíróság pénzügyi oszt. határozatai. 4Q hát is, mely a szemlejegyzőkönyv 2. pontjában felvett adat és a panaszban foglaltak szerint — a bár művezetőnek, vagy munkavezetőnek nevezett szeszfőzőnek, — bérfizetés nélkül átengedett lakásul szolgál, tehát az idézett törvényczikk-szakaszban körülirt állandóan mentes lakások sorába számítandó. Önérthető, hogy ez az állandó adómentesség nem a bejelentés idejétől, hanem a kérdéses épületnek e czélra történt haszálatbavételtől számítandó, mert az 1886: XXV. t.-cz., mely i-ső §-ában az adómentesség kezdeti időpontjául az ez iránt benyújtott folyamodványnak benyújtási napját határozza meg, csakis az ideiglenes házadómentességre vonatkozik és sem az 18Ó8: XXII. t.-cz., sem pedig az 1870: LI. t.-cz. nem tartalmaznak oly intézkedést, mely ezt a szabályt az állandó adómentesség esetére is kiterjesztené. (9181/1904. P. szám.) 144. Három évre megállapított és jogerőre emelkedett házbér adó a három évi adófizetési időszakon belül mutatkozó házbérhullámzás czimén sem nem emelhető, sem pedig le nem szállítható. A közigazgatási bíróság: Az 1883: XLIV. t.-cz. 12. §-ának a) pontja szerint a házbéradónál az adókivetésnek alapjául a három évi kivetési időszak első évét megelőző évre, — az 1868: XXII. t.-cz. 3., 4. és 18. §§-ai, valamint az 1870: LI. t.-cz. 2. §-a és az 1873 : VI. t.-cz. 2. §-á értelmében megállapított — házbérjövedelem szolgál. Ezen az alapon a házbéradónak kivetése, az idézett törvényczikk 11. §-a 3. a) pontja értelmében három év tartamára való érvénynyel eszközöltetik. Tekintve, hogy a törvényszerüleg 3 évre jogerősen kivetett házbéradó az adófizetési időszakon belül netalán mutatkozó házbér-hullámzások czimén sem nem emelhető, se pedig le nem szállítható, s az ilyen körülmény arra hivatott hatóságok által, csupán a jövő adófizetési időszakra vonatkozó adókivetésnél veendő figyelembe: a jelen Ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest határozni kellett és pedig annyival inkább, mert a panaszolt határozatban a kérdéses házbérjövedelemnek az adófizetési időszak alatt bekövetkezett csökkenése okára vonatkozó előadottak, törvényes alap hiányában, figyelembe vehetők szintén nem voltak. (1904. decz. 23. 18,615/1904.) Közadók kezelése. 145. A félnek exlex idején átadott fizetési meghagyás a költségvetési vagy az azt pótló felhatalmazási (indemnyti) törvény hatályba lépésének napján tekintendő kézbesitettnek. (Közig, biróság 17,082/1904. szám.) 146. A királyi államkincstárnak az illetékhez exlex idején is jogos igénye van, de azt a királyi kormány csak a meghozott költségvetési, vagy az azt pótló felhatalmazási törvény (indemnyti) alapján követelheti. (Közig, biróság 15,976/1904. szám.) 4