Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közigazg. biróság pénzügyi oszt. határozatai. 47 Általános jövedelmi pótadó. 137. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelem után járó általános jövedelmi pótadó, — oly esetben, midőn az adóköteles félnek többrendbeli üzlete vagy haszonhajtó foglalkozása van, — nem az egyes üzletek és foglalkozások külön-külön megadóztatott jövedelme, hanem az üzletek és foglalkozások kereseti adó alá vont összjövedelme után vetendő ki. (Közig, biróság 3781/1904. P. sz.) Bánya-adó. 138. Bányatársulatnak valamely pénzintézetnél elhelyezett tőkéi után élvezett oly kamatjövedelme,, a mely után a pénzintézet a tőkekamatadót megfizette és azt szemben a bányatársulattal le is vonta, a bányaadó megállapításánál a társulat nyers jövedelméből levonandó. A mikor az 1883: VII. t.-cz. 7. §-ának második kikezdése az 1875: XXII. t.-cz. 2. §-ának 9. pontját hatályon kivül helyezte és az ilyen kamatokat 1. és 2. §-ában 10%-os adó alá vonta, a midőn 3. §-ában elrendelte, hogy a tőkekamatadó ugyan a kamatot adó pénzintézet által fizetendő, de jogot adott a pénzintézetnek árra, hogy ezt az adót a betevővel szemben visszatarthassa; ha az 1875: XXIV. t.-cz. szerint adózó vállalat vagy az 1875: XXVII. t.-cz. alapján bányaadó alá vont bányavállalat jövedelmének az a része, mely az 1883 : VII. t.-cz. alapján már tőkekamátadóval van megróva, az adóköteles jövedelemből le nem vonatik, kétszeres megadóztatás ténye áll be, mert az adótárgy és az 1883: VII. t.-cz. idézett 3. §-ának rendelkezése következtében mindkét adónál az adóalany is ugyanaz. Minthogy pedig adótörvényeink szelleméből, az egyes törvények rendelkezéseiből (1. 1875: XXII. t.-cz. 1. §., 1. §. 3. pont, 1875: XXIV. t.-cz. 1. §. stb.) kétségtelen, hogy ugyanaz a jövedelem ugyanazon adóalanynyal szemben bár különféle czimeken ismételve adó alá nem vonható, — az adótörvényeknek és igy az 1875: XXVII. t.-cz. 6. §-ának sem lehet olyan alkalmazását törvényesnek elismerni, a mely alapjában és lényegében kétszeres megadóztatást eredményezne, a mi az itt szóban forgó esetben annál nyilvánvalóbb, mert panaszos azt is bizonyította, hogy az a pénzintézet, melynél a tőkék kamatozásra elhelyezvék, az általa fizetett tőkekamat-adót panaszossal szemben tényleg levonásba hozta. (Közig, biróság 16,827— 1904. P. szám.) Fegyver- és vadászati adó. 139. Vadászati jövedéki kihágási esetekben az a három évi idő, a meddig a vadászati jegy elnyerése iránti bejelentés láttamozása megtagadandó, a kiszabott birság lefizetésének időpontjától számítandó. (Közig, biróság 6724/1904. P. szám.)