Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közigazg. bíróság pénzügyi oszt. határozatai. 45 133. Czégek III. osztályú kereseti adója akkor is az üzlet megszűnésétől kezdve törlendő, ha a czég a kereskedelmi czégjegyzékben a czég megszűnése után töröltetett. Panaszos fakereskedése az I. kerületi elöljáróság 1902. évi 30,814. számú, a székesfővárosi királyi adófelügyelő I—III. kerületi helyetteséhez intézett értesítése szerint 1902 november 30-án megszűnt és panaszos a terhére ezen üzlet által kivetett III. osztályú kereseti adó törlését az 1881. évi XLIV. törvényczikk 12. §-ának 2. b) pontja alapján — habár a czég a kereskedelmi czégjegyzékben csak később töröltetett is, — az üzlet megszűnésétől kezdve jogosan igényelheti. Minélfogva a panaszos által 1902. évi deczember 16-tól kezdve törölni kért III. osztályú kereseti adónak, vagyis az 1902. évre előirt 240 koronából 10 koronának és az 1903. évre előirt 60 koronának összesen 70 koronának a törlését elrendelni kellett. (A m. kir. közigazgatási bíróság 7224/1904. p. sz.) 134. A részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő-bizottságának tagjai, a mennyiben a közgyűlés által évenként megállapított állandó fizetésben, illetőleg díjazásban részesülnek, ezen fix öszszegben meghatározott fizetésük után — legyen az rövidebb vagy hosszabb időre megállapítva — nem Ill-ad osztályú, hanem IV-ed osztályú kereseti adó jár. Az a—i vízművek részvénytársaságnak alapszabályai, nevezetesen azok 55. és 28. §§-ai értelmében a részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő-bizottságának tagjai a közgyűlés által évenkint megállapitott állandó fizetésben, illetőleg díjazásban részesülnek, a mely az iratok szerint fix összegben határoztatik meg. Miután pedig az 1875. évi XXIX. t.cz. 2. §-ának IV. pontja szerint az állandó, vagyis bizonyos időre fix összegben meghatározott fizetést huzó tisztviselők a kereseti adó IV. osztályába tartoznak, a hivatkozott törvényszakasz III. d) pontjában pedig csak a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve sorozza a nyilvános számadásra' kötelezett vállalatok és egyletek igazgatóit a kereseti adó III. osztályába, — a jelen ítélet rendelkező részében foglaltak szerint kellett annál is inkább határozni, mivel az ismételten hivatkozott 1875. évi XXIX. t.-cz. 2. §-ának IV. pontjában az állandó fizetést huzó alkalmazottakat feltétlenül a IV. osztályba tartozóknak jelenti ki és igy az ebbe az osztályba való tartozandóságot attól függővé tenni nem lehet, vájjon az állandó fizetés rövidebb vagy hosszabb időre állapittatott-e meg. (A m. kir. közigazgatási bíróság 18.621/1905. sz.) 135. Három évre jogerősen megállapitott IH-ik osztályú kereseti adó azon a czimen, hogy az üzlet munkazárlat (sztrájk, vagy más vis major) következtében időközben szünetelt, nem mérsékelhető. Indokok: Panaszosok panaszirataikban azt kérték, hogy tekintettel arra, miszerint építőipari foglalkozásuk, a f.-i építőmesterek és építési vállalkozók egy részének elhatározása folytán bekövetkezett s az 1904. évi szeptember hó 3-ik napjától ugyanazon év ok-