Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közigazg. bíróság pénzügyi oszt. határozatai. 43 §. értelmében feltétlenül III. osztályú kereseti adó alá vonandók, s e tekintetben az a körülmény, hogy a jutalékban részesülő tisztviselők b.-i lakosok s azokat panaszos a b.-i gyárában alkalmazza, befolyással annál kevésbé bir, mert a jutalékok az összjövedelemből adatván, azoknak csak az a része vonatott adó alá, a mely a tiszta jövedelemnek a b.-i és p.-i gyár közti megoszlása arányában ez utóbbi gyár jövedelme terhére esett. A fizetési kötelezettség szempontjából emelt kifogás is elutasítandó volt, mert ezt az adót az 1875. évi XXIX. t.-cz. 16. §. értelmében panaszos társaság tartozik a jutalékban részesülő alkalmazottaitól beszedni és az adóhivatalba beszolgáltatni. (Közig, bíróság 17,479/1904. P. szám.) 130. Vagyonkezeléssel megbízott ügyvédek a vagyonkezeléstől húzott dijaik és jövedelmeik után külön rovandók meg. III. osztályú kereseti adóval. Mert a vagyonkezelés kizárólag az ügyvédi foglalkozás körébe eső teendőnek nem tekinthető s ennélfogva az ügyvédi foglalkozás után kivetett adóval az ügyvédnek vagyonkezelő gondnoki minőségben élvezett jövedelme adóval megróva nincs. (Közig, bíróság 9859/1904. P. szám.) 131. Ha valaki másnak telkén házat épit azzal a kikötéssel, hogy a ház bizonyos idő lejártával a telektulajdonos korlátlan tulajdonába megy át, addig azonban a haszonélvezet az építési költség fejében őt illeti, azokon az adókon kivül, a melyeket mint az ingatlan haszonélvezője köteles fizetni, a ház haszonélvezetéből húzott jövedelem után III. osztályú kereseti adóval nem róható meg. Indokok: Fennálló törvényeink s jelesül az 1883: XLIV. t.-cz. 95. §-a értelmében a haszonélvezettel terhelt ingatlanok adóját nem a tulajdonos, hanem a haszonélvező, mint tényleges birtokos tartozik fizetni. Valamely ház haszonélvezőjét a dolog birtoka illetvén meg, mint ilyen a magánjog elvei szerint, és a közadók kezeléséről szóló 1883: XLIV. t.-cz. 95. §-ának most idézett rendelkezése értelmében is a' ház közterheit ő köteles viselni. Köteles tehát a ház után járó házadót fizetni, a mely adónak tárgya, az 1868: XXII. t.-cz. 1. §-a értelmében, a ház évi tiszta haszonértéke. Törvényeinknek ezek a rendelkezései általánosak s nem tesznek különbséget a tekintetben, hogy minő jogczimen illet meg valakit a haszonélvezet, törvényeinknek ezek a rendelkezései alkalmazandók tehát akkor is, a mikor valakit a ház haszonélvezete az építési költség fejében illet meg. Ily esetekben a haszonélvezőtől húzott jövedelem az építési költségeknek megfelelő tőke hozadékaként jelentkezik. A háznak haszonértékét kifejező ez a jövedelem azonban házadóval már meg van terhelve. Ezt a jövedelmet ennélfogva, az azt terhelő házadón kivül, még III. osztályú kereseti adóval megterhelni, ugyanazon adótárgynak kétszeres megadóztatása volna. A haszonélvezet, vagyis az a jog, hogy a haszonélvező a házat egészben vagy részben maga lakja, bérbe adja, avagy haszonélve-