Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
Közig, bíróság pénzügyi osztályának határozatai. 33 90. Midőn az ingatlan tulajdonosa az adásvételi szerződésben költségeinek fedezése czéljából saját személyére költségbiztositékot köt ki olykép, hogy azt az eladott ingatlanon biztosithatja: ezen költségbiztositék telekkönyvi bejegyzése illetékmentes. Minthogy az illetékdijjegyzék 16. tételének D. ii. pontja értelmében azoknak a jogoknak bejegyzése, melyeket ,,az ingatlan tulajdonosa" ,,az átruházáskor" saját személyére nézve ugyanazon dolgot illetőleg magának kikötött, — illetékmentes; minthogy a költségbiztositékot is az eladó költségeinek fedezetére tehát saját személyére nézve olykép kötötte ki, hogy áz az eladott dolgot illetőleg vagyis az eladott dolgon biztosittatott: minthogy az idézett díjtétel nemcsak a ,,vételárkövetelésknek, járadékoknak" bejegyzését jelöli meg illetékmenteseknek, a mint arra a panaszolt végzésben hiányos hivatkozás történik, hanem „más kikötéseknek" bejegyzését is, a költségbiztositékra vonatkozó zálogjog pedig kétségtelenül ilyen kikötés bejegyzésének felel meg: a panasznak helyet adni és az illeték törlését elrendelni kellett. (Közig, bíróság 6301/1905. P. szám.) 16. tétel. 3. p. 91. A tőkével egyidejűleg bekebelezett és %-ban kikötött kártalanítási dij, — a mely a részletekben fizetendő tőkehátralék időelőtti kifizetése esetén a hátralékban maradt tőkemaradék arányában fizetendő, — nem esik 0.7%-tóli bejegyzési illeték alá. A közigazgatási bíróság: A panasznak helyt ad, panaszos részvénytársaságot a n.-i magyar királyi adóhivatalnál 1904. évi A. s. k. 863. t. szám alatt előirt illeték helyett 161 K megfizetésére kötelezi és a különbözet törlését elrendeli. Indokok: A kérdés az, hogy a tőkével egyidejűleg bekebelezett 2%-os kártalanítási dij 440 K összege képezi-e a 0.7%-os bejegyzési illeték tárgyát vagy nem? Nem vitás, hogy a kártalanítási dij arra az esetre van kikötve, ha a fenmaradt tőkehátralék a kikötött részletek lejárta előtt fizettetnék vissza. Minthogy ezek szerint az esetleges kártalanítási dij tényleges összege a mindenkor hátralékban maradt és idő előtt visszafizetendő tőkemaradék összegéhez képest változásnak van alávetve és igy összeg szerint az az érték, mely zálogjoggal van biztosítva, ép ugy meg nem határozható, a mint a zálogjoggal biztosított kamatok ís csak a már lejárt kamatok tekintetében lehetnek érték szerint meghatározva, minthogy a 0.7%-os illeték a díjjegyzék 16. t. számához tartozó jegyzetek 3-ik pontja szerint is ,,a bejegyzéskor létező érték" után fizetendő, a mint ez a lejárt kamatok tekintetében ugyanott kifejezetten fel is van említve: a panasznak helyt adni és panaszost a 22,000 K tőke és 1000 K biztosíték után 0.7%-kai 161 K illeték fizetésére kötelezni és a különbözet törlését elrendelni kellett. (5768/1905- p- szám.) 30. tétel. 92. Kereskedelmi társaság feloszlása alkalmából kiállított okirattól az illetéki díjjegyzék 30. tétele szerint állapítandó meg az illeték. firill.fíSle T>rintv(invtJír TTT 3