Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közig, bíróság pénzügyi osztályának határozatai. 33 90. Midőn az ingatlan tulajdonosa az adásvételi szerződésben költségeinek fedezése czéljából saját személyére költségbiztositékot köt ki olykép, hogy azt az eladott ingatlanon biztosithatja: ezen költségbiztositék telekkönyvi bejegyzése illetékmentes. Minthogy az illetékdijjegyzék 16. tételének D. ii. pontja értel­mében azoknak a jogoknak bejegyzése, melyeket ,,az ingatlan tulaj­donosa" ,,az átruházáskor" saját személyére nézve ugyanazon dol­got illetőleg magának kikötött, — illetékmentes; minthogy a költ­ségbiztositékot is az eladó költségeinek fedezetére tehát saját sze­mélyére nézve olykép kötötte ki, hogy áz az eladott dolgot illetőleg vagyis az eladott dolgon biztosittatott: minthogy az idézett díjtétel nemcsak a ,,vételárkövetelésknek, járadékoknak" bejegyzését jelöli meg illetékmenteseknek, a mint arra a panaszolt végzésben hiányos hivatkozás történik, hanem „más kikötéseknek" bejegyzését is, a költségbiztositékra vonatkozó zálogjog pedig kétségtelenül ilyen kikötés bejegyzésének felel meg: a panasznak helyet adni és az ille­ték törlését elrendelni kellett. (Közig, bíróság 6301/1905. P. szám.) 16. tétel. 3. p. 91. A tőkével egyidejűleg bekebelezett és %-ban kikötött kár­talanítási dij, — a mely a részletekben fizetendő tőkehátralék idő­előtti kifizetése esetén a hátralékban maradt tőkemaradék arányá­ban fizetendő, — nem esik 0.7%-tóli bejegyzési illeték alá. A közigazgatási bíróság: A panasznak helyt ad, pa­naszos részvénytársaságot a n.-i magyar királyi adóhivatalnál 1904. évi A. s. k. 863. t. szám alatt előirt illeték helyett 161 K megfizeté­sére kötelezi és a különbözet törlését elrendeli. Indokok: A kérdés az, hogy a tőkével egyidejűleg bekebe­lezett 2%-os kártalanítási dij 440 K összege képezi-e a 0.7%-os be­jegyzési illeték tárgyát vagy nem? Nem vitás, hogy a kártalanítási dij arra az esetre van kikötve, ha a fenmaradt tőkehátralék a kikö­tött részletek lejárta előtt fizettetnék vissza. Minthogy ezek szerint az esetleges kártalanítási dij tényleges összege a mindenkor hátra­lékban maradt és idő előtt visszafizetendő tőkemaradék összegéhez képest változásnak van alávetve és igy összeg szerint az az érték, mely zálogjoggal van biztosítva, ép ugy meg nem határozható, a mint a zálogjoggal biztosított kamatok ís csak a már lejárt kama­tok tekintetében lehetnek érték szerint meghatározva, minthogy a 0.7%-os illeték a díjjegyzék 16. t. számához tartozó jegyzetek 3-ik pontja szerint is ,,a bejegyzéskor létező érték" után fizetendő, a mint ez a lejárt kamatok tekintetében ugyanott kifejezetten fel is van említve: a panasznak helyt adni és panaszost a 22,000 K tőke és 1000 K biztosíték után 0.7%-kai 161 K illeték fizetésére kötelezni és a különbözet törlését elrendelni kellett. (5768/1905- p- szám.) 30. tétel. 92. Kereskedelmi társaság feloszlása alkalmából kiállított ok­irattól az illetéki díjjegyzék 30. tétele szerint állapítandó meg az illeték. firill.fíSle T>rintv(invtJír TTT 3

Next

/
Thumbnails
Contents