Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Házassági törvény. 243 bontó perben elbírálás tárgyává tenni nem kívánja, minélfogva ezen kijelentés perletételnek nem minősíthető. Tekintve, hogy a jelenlegi peres felek közt fennállott házassági kötelék L. T. felperes hibájából és vétkesnek nyilvánítása mellett, bíróilag végérvényesen felbontatott; tekintve, hogy a vétkesség kérdése, melyre felperes vagyoni igényeit az általa alperesnek ajándékozott összegre nézve alapitja, csak bontó okkal kapcsolatosan, tehát csak bontó perben képezheti elbírálás tárgyát, mert az 1894. évi XXXI. t.-cz. 85. §-á szerint csak az a házasfél nyilvánítható vétkesnek, a kinek hibájából a házasság felbontatott vagy a ki ellen a házasság felbontása esetében, tehát a bontó perben bontó ok igazoltatott, tekintve, hogy ekként az a kérdés, követett-e el alperes felperes ellenében oly tényeket, melyek az ő vétkességét megállapíthatnák, vizsgálat és bizonyítás tárgyává a jelen perben nem is volt volna tehető; tekintve, hogy az 1894. évi XXXI. t.-cz. 89. §-a értelmében a házasság fennállása alatt vagy a kötendő házasság okából a házastársának adott ajándékot a házasság felbontása esetében, csak a nem vétkes házastárs követelheti vissza; tekintve, hogy ezen most idézett rendelkezés, megszorító kivétel hiányában, megfelelő igény esetében, minden az 1894. évi XXXí. t.-cz. hatályba lépte után, annak alapján eldöntendő bontó perre kiterjed, annál is inkább, mert azzal a törvény a bontó okhoz kötött és azzal együtt hatályos érdemetlenségi okot állapit meg a vétlen házastárssal szemben, a mely a házassági törvény hatályba lépte előtt már bevégzett és teljesedésbe ment ajándékozási szerződésre nézve visszaható erőt azért nem tartalmaz, mert a jogügylet keletkezése és annak következményei tekintetében visszafelé mit sem változtat meg, hanem az ajándékozástól, mint a szerzési ténytől függetlenül a' házasság felbontásának jogkövetkezményeként bizonyos feltételek mellett annak tartalmát erőtleniti meg: mindezeknél fogva, sem annak a felperesi kérelemnek, hogy alperes vétkesnek nyilvánittassék, sem azzal kapcsolatosan annak, hogy alperes a D) és E) alatti közjegyzői okiratba foglalt 240,000 korona értéket képviselő összeg visszaadására, illetve megfizetésére köteleztessék, helyt adni nem lehetett. (1905 november 23. 6128.) 94. §. 600. A vétkesnek nyilvánított nő elvált férje beleegyezésével nem viselheti ennek nevét. Az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-ának határozott rendelkezése szerint az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti; minthogy pedig az elsőbiróságnak e helyütt helybenhagyott ítelete szerint alperes vétkesnek nyilváníttatott, a féri nevének viselése ennek beleegyezésével sen engedhető meg alperesnek mint vétkes nőnek ; ennélfogva az elsőbiróság Ítéletének e részben megváltoztatásával, felperes ide 16*