Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

244 A házasság megszűnése. vonatkozó kereseti kérelmével elutasítandó volt. (Curia 1905 márczius 29. 1142.) 601. A H. T. 94. §. első bek. tiltó rendelkezést foglal magában arra nézve, hogy az eívált vétkes nő férje nevét viselhesse, ennélfogva e tiltó rendelkezésbe ütköző megállapodás a bíróság részéről tudomásul vehető nem lévén, ezt illető kijelentést mint törvénybe ütközőt hivatalból meg kellett semmisíteni. (Curia 1904 november 8. 8926. Azonos 1905 február 9. 502.) 602. Az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-ának abból a rendelkezéséből, melynek értelmében az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, nyilvánvaló, hogy a vétkesnek nyilvánított alperes férje nevét már a törvénynél fogva egyáltalában, tehát abban az esetben sem viselheti, ha attól bíróilag kifejezetten nem is tiltatik el és így a birói eltiltás merőben felesleges. A k i r. ítélőtábla: . . . . Az elsőbirósági ítéletnek csak hivatalból megvizsgált része, mely szerint az alperes férje nevének használatától eltiltatott, mellőzendő volt, mert az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-ának abból a rendelkezéséből, melynek értelmében az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, nyilvánvaló, hogy a vétkesnek nyilvánított alperes férje nevét már a törvénynél fogva egyáltalában, tehát abban az esetben sem viselheti, ha attól bíróilag kifejezetten nem is tiltatik el és igy a birói eltiltás merőben felesleges. A kir. Curia: A másodbiróság ítélete, ugy a hivatalból megvizsgált, valamint felebbezéssel megtámadott részében is az abban felhívott és felhozott indokok alapján helybenhagyatik. (1905 június 23. 5296/1905. P.) 95. §. 603. A za körülmény, hogy a házasság a házassági törvény 77. §-a alapján az anya hibájából bontatott fel, nem zárja ki, hogy a kiskorú leánygyermek 7 éves életkorának betöltése után is, tartás és neveltetés végett az anyára bizassék. A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletének a házassági kötelék felbontását tárgyazó részét vonatkozó indokai alapján kellett helybenhagyni. Az elsőbiróság ítéletének a felbontott házasságból származó kiskorú leánygyermeket illető rendelkezését a fenti változtatással kellett helybenhagyni, mert a felperes ellenezte ugyan alperesnek a tárgyaláson előterjesztett azt a kérelmét, hogy a gyermek alperesnél helyeztessék el, azonban semmi okot sem hozott fel arra nézve, hogy az anya egyénisége vagy életviszonyai tekintetében bármi aggály is forogna fenn abban a részben, mintha a gyermek gondos és erkölcsös nevelésben ne részesülne az anyánál való állandó elhelyezése esetében; mihez képest a leánygyermek érdekében az anyánál való elhelyezés, gondozás és neveltetés megfelelőbbnek ta-