Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
240 A házasság megszűnése. szándékos és jogos ok nélkül való elhagyás miatt indíttatik, a távollevő fél a mennyiben tartózkodási helye ismeretlen, az elé a törvényszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó lakik. A fenforgó perben arra való tekintettel, hogy felperes Nagy-Kikindán lakik, a felhívási hirdetmény kibocsátására, a per elbírálására kizárólag a nagy-kikindai kir. törvényszék illetékes. Minthogy pedig az 1868. évi LIV. t.-cz. 53. §-a értelmében házassági perekben a rendes birói illetékességtől eltérésnek helye nincs, a kalocsai kir. törvényszék pedig illetékességgel nem bírt, az illetéktelen első-, ugy ezt érdemileg elbíráló másodbirósági ítéletet a megelőző eljárással együtt az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. c) pontja alapján hivatalból meg kellett semmisíteni. (1905 szeptember 26. 4959/1905. p. sz. a.) 590. Abban az esetben, ha az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §. b) pontja alapján a házasság felbontása iránt indított per folyama alatt az ismeretlen tartózkodásidnak jelzett alperes tartózkodási helyét a per bíróságánál bejelenti, ennek alapján uj tárgyalási határidő tűzendő ki s ehhez az alperes személyesen is beidézendő, mert ismert tartózkodásu alperes ellenében az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ának b) pontja alkalmazást nem nyerhet. (Curia 1905 október 31. 1661.) 591. Házasság felbontása a 80. §. a) és c) pontja alapján, helyt fog, ha alperes idegen nővel vadházasságban él. (Curia 1905 márczius 21. 8206/1904.) 592. Peres felek a váczi püspöki szentszéknek 1895. május 4-én kelt ítéletével a férj házasságtörése miatt, ágy és asztalra nézve egymástól örökösen elválasztattak. Alperesnek az a ténye, hogy ez időponttól kezdve felperestől különválva él, minthogy e tény birói ítéleten alapszik és felperes nem mutatta ki, hogy a birói ítélet hatályon kívül helyeztetett, az 1894. évi XXXI. t.-czikk 80. §-ának a) pontjában irt bontó okot nem állapítja meg. Alperes már 1890. évben elhagyta ugyan férjét, ez az elhagyás és a szentszék ítéletének keletkezése közti időben történt különélés alperes terhére bontó okul azért nem állapitható meg, mert a szentszéknek fentebb említett rendelkezése szerint jogos ok nélkülinek nem tekinthető. Más a házastársi kötelezettségeket szándékosan és súlyosan sértő cselekmény elkövetése, vagy a 80. §. c) pontjában irt bontó okot képező tény alperessel szemben nem bizonyittatván, mindkét albirósági ítélet megváltoztatása mellett, felperes keresetével elutasittatott. A perköltség megszüntetését a fentartott házasságból kifolyó érdekközösség indokolja. (Curia 1905 április 4. 6/905. P. sz. a.) 593. Ha a férj már a házasság megkötése előtt tudott nejének viszonyáról és az ő tudtával és ellenzése nélkül történtek ennek a találkozások czéljából a házasságkötés után tett utazgatásai, akkor