Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

iS Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. nak, oly esetben tehát, a midőn az illető felekezeti iskola szükséglete nem csupán a felekezet tagjainak hozzájárulásából, hanem még egyéb jövedelmi forrásokból is fedeztetik, a felekezetet elhagyottak évi járulékának kiszámításánál az iskola költségvetési szükségletének csak az a része vehető számításba, — a mely a felekezet tagjainak egyéni hozzájárulásából fedeztetik. (2808/1905. K. szám.) 50. §-hoz. 40. A községi iskolaadó a községi adóval azonos természetű lévén: lelkészi javadalom után iskolaadó sem vethető ki. (5220/1904. K. szám.) 41. A felekezeti iskolák czéljaira kivetett felekezeti iskolai adó kivetése és behajtása iránt felmerülő vitás kérdések eldöntése a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. (2094/1903. K. szám.) 42. Az állam által fentartott kisdedovodák költségeire az 1891: XV. t.-cz. 19. §-a alapján igénybe vehető 3%-os óvodai pótadó kivetéséhez a bel- és pénzügyminiszterek hozzájárulása nem szükséges, hanem ezen hozzájárulást a törvény csupán a községek javára kivethető óvodai pótadónál kívánja meg. (2852/1905. K. szám.) 52. §-hoz. 43. A tanító-választásnál követendő eljárás iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 44,246/1902. szám alatt kiadott községi iskolai rendtartás 62. §-a 5. pontjának az a rendelkezése, hogy a választásnál a jobb minősítésű és érdemesebb pályázóknak előny nyújtandó, kötelezőleg csak az elnök ajánlati jogában érvényesülhet, ennél azonban tovább nem terjedhet, és az iskolaszéknek azt a jogát, hogy a törvényesen minősitett s egyébként törvényes kifogás alá nem eső pályázók közül szabadon választhasson, nem korlátozza. (850/1905. K. szám.) 53- §"hoz. 44. Budapest székesfővárost mint iskolafentartót nem csupán az 187c. évi január hó i-étől mint kezdőponttól számitott szolgálati idő alapján kiszabandó tanitói nyugdijak terhelik, hanem az ezen időponton túlmenő szolgálati évek után a tanitói nyugdíjtörvények által a tanítók részére biztosított nyugdijak is. (5406/1904. K. szám.) 45. Az 1891. évi XV. t.-cz. 14. §-ának azon rendelkezésében, hogy a 10,000-nél több lakossal biró városokban az óvónők fizetése lakáson kívül 800 koronánál kisebb nem lehet, a „város" szó nem közjogi értelemben van használva, hanem ez az elnevezés egyáltalán helységet jelent. Mert a törvény az óvónői fizetés legkisebb mér-