Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. 19 tékét a különböző megélhetési viszonyokra való tekintettel állapította meg kétféle összegben, ezen viszonyok mérlegelésénél pedig első sorban a lakosság száma irányadó, s azért kétségtelen, hogy a törvény ezen rendelkezésének súlypontja nem a „város'' kifejezésen, hanem a lakosság meghatározott számán nyugszik. (1168/1905. K. szám.) Vízjogi ügyekben. 57. §-hoz. 46. A vizjogról szóló 1885: XXIII. t.-cz. 43. §-ában kimondott azon általános elv, hogy a vízrendezési és lecsapolási munkálatok létesítője, — a mennyiben azok által idegen földbirtok értéke növekednék, jogosítva van az illető terület birtokosától a munkálatok költségeinek haszonaránylagos viselését követelni, kifejezésre jut a törvény vizitársulatokról szóló IV. füzetének 79. §-ában is, mely világosan kimondja, hogy a társulatok fel vannak jogosítva mindazon területeket a társulati kötelékbe utólag bevonni, melyek a társulati munkálatok által megvédettek vagy jövedelmezőbbekké tétettek. A külömbség a két törvényszakasz rendelkezése közt csak abban nyilvánul, hogy mig a 43. §. szerint a hozzájárulás kötelezettségét és mérvét a hatóság állapítja meg, mely hatóság alatt a magánosok által támasztott ily igényeknél kétségtelenül a törvény Vl-ik fejezete szerint eljárni hivatott hatóságok értendők, addig a 79. §. határozottan akkép rendelkezik, hogy ily esetekben, vagyis midőn társulatok kivánnak a munkálataik által megvédett vagy jövedelmezőbbé tett területeket a hozzájárulásra kötelezni, az eljárást a törvény 103—108. §-a vagyis az ártérfejlesztés és osztályozás megállapítására vonatkozó rendelkezései, illetőleg a mennyiben az 1884. évi XIV. t.-cz. hatálya alá tartozó társulatokról van szó, ezen törvény 12. és következő §-ai is szabályozzák. A törvény 79. §-án alapuló érdekeltségi bevonáson kivül a vízjogi törvény csak a 110. §. alapján nyújt módot a társulatoknak arra nézve, hogy a töltéseik vagy egyéb vízrendezési munkálataik által védett csatornák, épületek, köztöltések, utak és vasutak tulajdonosai a társulati költséghozzájáruláshoz különleges eljárás utján bevonhatók legyenek. (3554— 1904. K. szám.) Közúti és vámügyekben. 66. §-hoz. 47. Községi járda építésére szükséges anyag az 1890:1. t.-cz. 99. §-ának 9. pontja szerint vámmentes. (Közig, bíróság 360/1905. K. szám.) 2*