Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

204 Személyjog. azokból származható károk a kezelésére bizott fővárosi pénzalap terhére esnek, az eskütéri hid költségei pedig nem ezen alapból fedeztettek. Felperes azt a kárát veszi keresetbe, mely házát az eskütéri Erzsébet-hid feljáróinak építése és azzal kapcsolatos utczarendezés folytán érte. Ezzel a keresettel felperest elutasítani kellett alperesség hiányából. Alperes ez alapon tett kifogását az 1893 : XIV. t.-cz. s a 2—4 •/. a. csatolt, nem kifogásolt okiratokkal igazolta. Nem vitás ezek szerint, hogy a kérdéses hid, ugy annak feljárói is állami költségen készültek, valamint a feljárók létesítése folytán szükségelt költségek fedezésére szükséges pénzösszegek a keresztülvitellel megbízott alperes rendelkezésére bocsáttattak, az alperesség szempontjából nem döntő, mert a pénzösszegek csakis a megbízás korlátai közt használhatók. Kártérítéseket ezen összeg terhére alperes egyességileg vagyis önkényt, megbízójával szemben felelősség terhe alatt esetleg adhatott, ilyenek tekintetében tárgyalhatott is, de ilyenek tekintetében mint megbízott természetszerűleg nem perelhető. Az 1870: X. t.-cz.-bői világos, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa mint vagyonjogi személy perben csak oly esetekben állhat, midőn vállalati költségek, esetleg azokból származható károk a 10. §-ban kezelésére bizott fővárosi pénzalap terhére esnek, oly építkezések és rendelkezéseknél, melyek mint á jelen esetben, nem ezen alapból fedezendők, a fővárosi közmunkák tanácsa alperesként perbe nem vonható. Mindezeknél fogva a per érdemi elbírálása nélkül felperest keresetével elutasítani kellett. (1905 deczember 13. 10,065/904. sz.) 484. Jogi személy is sújtható büntetéssel. A másodrendű alperes azon kifogását, hogy ezen alperes, mint jogi személy büntetéssel nem sújtható, a bíróság alaptalannak találta. Ugyanis a jogi személy az akaratának nyilvánítására hivatott természetes személyek által a mások jogkörét sértő cselekményt vagy mulasztást is követhet el, a melyért a felelősség a jogi személyre hárul. A mennyiben tehát a jelen esetben a kérdéses bitorlás a másodrendű alperes részvénytársaság hozzájárulásával történt, bitorlás a társaság ellenében is megállapítandó s a jogsérelemért a társaság is nemcsak kárpótlással tartozik, de mint vagyonnal biró jogi személy, pénzbüntetéssel is sújtható, a mit azon eshetőség ki nem zárhat, hogy a törvényszerű pénzbüntetés szabadságvesztésbüntetésre át nem változtatható. (Curia 1905. okt. 25. 2602/1907.) Örökbefogadás. (Tervezet 21-284. §.) 485. Felperes az örökhagyó áltál a kiskorú alperesekkel létesített örökbefogadási szerződések és az általa alkotott végrendelet megtámadására nem bir kereseti jogosultsággal, nem pedig azért; mert előre bocsátásával annak, hogy hazai jogunk nem tartalmaz