Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
i86 Bp. 437- §• 5- P§-ának i. c) pontja alapján használt semmiségi panaszból folyóan az, hogy forog-e fenn D. J. vádlott részéről a jogos védelem esete? alaposan el nem bírálható; ennélfogva a tábla ítéletének a vádlottra vonatkozó részét megsemmisiteni, a táblát ez irányban való szabályszerű eljárás s ujabb határozat hozatalára utasitani kellett. (1905. ápr. 5- 3278. sz.) 446. C.: Vádlott azzal védekezett, hogy sértett öt többed magával megtámadta megütötte, kezével száját befogta s igy ö jogos védelme közben ejtette a súlyos testi sértést; azonban sem az elsőbirósági, sem a másodbirósági ítélet indokaiban nincs kifejtve, hogy a bíróságok a vádlott által védelmére felhozott tényeket, a Bp. 328. §-ának rendelkezéséhez képest miért nem tartják bizonyítottnak, holott a jogos védelem a beszámítást kizáró okot képez s az arra nézve felhozott tények meg vagy meg nem állapításától függ a büntető törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása; a jelzett hiány miatt tehát mind a két alsóbirósági ítéletet megsemmisiteni kellett. (1905. nov. 22. 9982. sz.) Ténymegállapítás erdei lopás esetén. 447. C.: Minthogy alsób.-ok ítéleteiben a bűncselekmény meghatározását illetően csupán az a kijelentés foglaltatik, hogy vádlottak nagyobb mennyiségű 100 koronán aluli értékű tölgyfát loptak ; minthogy a lopás tárgya erdei élőfa s ily esetekben az 1879: XXXI. t.-cz. 69. §-a szerint erdei kihágás forog fenn, ha a lopott dolog értéke 30 frtot felül nem halad; minthogy az eltulajdonított fák 100 koronán aluli értékében az erdei kihágás tényálladékát magában foglaló érték is benfoglaltatik s az ítéletből azoknak a tényeknek megállapítása, melyeknek alapján meghatározható volna, hogy a lopás vétségének tényálladéka forog fenn, teljesen hiányzik ; minthogy továbbá a vádlottakat terhelő bűncselekmény tüzetes megállapítása szempontjából szükséges mindenik vádlottal szemben saját külön-külön ténykedéseiket és azt megállapítani, hogy az ellopott fának mennyi az értéke? minthogy ezek nélkül a Curia nincs abban a helyzetben, hogy vizsgálat tárgyává tehesse, vájjon büntetendő cselekmény fenn forog-e? ennélfogva a Bp. 385. §. 1. a) pontjára fektetett semmiségi panasz folytán mindkét alsóbbfoku bíróság ítéletét megsemmisiteni s a járásbíróságot ujabb eljárásra s ujabb ítélet hozatalára utasitani kellett. (1905. ápr. 25. 3934. sz.) Ovadéksikkasztás esetén megállapítandó, hogy vádlottnak volt-e ellenkövetelése. 448. C.: Minthogy óvadéksikkasztásnál lényeges körülmény az, hogy vádlott ellenkövetelései tényleg fenforognak-e, ennek megállapítását pedig az alsófoku bíróságok abból az okból, hogy az a polgári bíróság hatáskörébe tartozik, tévesen mellőzték, mert az