Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. 15 lóknak szolgálatuk fejében adatott: — mellőzve az illetményből levont állami adó jogosságának kérdését — az itt panasz tárgyát tevő adók törlését feltétlenül el kellett rendelni. (Közigazgatási bíróság 5637/1904. K. szám.) Törvényhatósági ügyekben. 41. §-hoz. 32. Az az adó, a melyet a bérlő, szerződése alapján, a földbirtokos helyett fizet, a bérlő javára a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok összeállításánál figyelembe nem vehető. Az 1886: XXI. t.-cz. 22—26. §-ainak okszerű magyarázata szerint a szóban levő névjegyzék megállapításánál csak azok az állami adók vehetők számításba, melyeket az illetők saját személyükben és nevük alatt, saját vagyonuk vagy jövedelmük után fizetnek, illetőleg a melyekre a 26. §. kedvezménye kiterjed. — Az az adó azonban, a melyet a panaszló a bemutatott adóiokönyvi kivonat szerint a tényleges földbirtokos helyett fizet, saját nevében és vagyona után fizetett adónak nem tekinthető, mert a föld és házadó az e részben érvényes törvényes rendelkezések szerint a föld, illetve ház tényleges birtokosa által fizetendő, a mivel szemben a bérbeadó és bérlő között létrejött szerződés csupán a két szerződő fél magánjogi uton érvényesíthető jogviszonyára szoritkozhatik, nem lehet azonban befolyással az adófizetéssel egybekötött közjogok gyakorlására. (Közigazgatási bíróság 234/1905.) 33. A Budapest székesfővárosi legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételnek nem képezi feltételét az, hogy az illető az öszszeirt székesfővárosi választók névjegyzékébe felvéve legyen. A közigazgatási bíróság: A bíráló választmány a panaszlóknak a székesfővárosi 1200 legtöbb adót fizető névjegyzékbe való felvételét abból az okból tagadta meg, mert a panaszlók az öszszeirt választók névjegyzékébe felvéve nincsenek; a vitás kérdés tehát az, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételnek feltétele-e az, hogy az illető az összeirt székesfővárosi választók névjegyzékébe felvéve legyen. — Ennek a kérdésnek eldöntése attól függ, hogy a Budapest főváros rendezéséről szóló 1872: XXXVI. t.-cz. 36. §-a ama rendelkezésében, hogy a jegyzékbe azon 1200 választó veendő fel, ki legtöbb egyenes államadót fizet, a választók alatt a törvényben meghatározott választóképességgel birók, avagy csak azok értendők-e, a kik a választók névjegyzékébe összeirattak. — Az idézett törvény egyfelől meghatározza a választóképességet, másfelől pedig intézkedik a választók összeírásáról, s a választó és választóképes szót azonos értelemben használja, sőt a 26. §-ban a választóképes szót alkalmazza ott, a hol nyilvánvalóan csak az öszszeirottak értendők. — Ezért a törvény kérdéses szakasza értelmezésénél nem lehet kizárólag a használt szavakból kiindulni, hanem