Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

IÓ2 Bp. 367. 5. 4- bek. Az alábbi Ítélet szerint a Curia ily oknak tekinti azt, ha a bizonyítási eljárás során nem merült föl adat arra nézve, hogy a tettességgel vádolt egyén cselekménye részességnek volna tekinthető. C.: H. A.-né védője a vádlott hozzájárulásával, az esküdtbíróság ítélete ellen is fentartva érvényesítette a Bp. 384. §. 9. és 427. §. 4. pontjában megjelölt semmiségi okot s az esküdtbíróság közbeszóló határozata ellen azért használt semmiségi panaszt, mert az utóbbi vádlottra nézve a Btk. 278. és 279. §-ában ütköző bűncselekményeket illetőleg a tettességet megállapító kérdéseken kívül a Btk. 69. §. 2. pontja szerinti bünsegédi bünrészességre vonatkozóan általa indítványozott kérdések feltevését az esküdtbíróság megtagadta. Ezt a semmiségi panaszt azonban mint alaptalant a Bp. 437. §. 4. bekezdéséhez képest el kellett utasítani. A Bp. 356. §-a szerint u. a. az indítványozott külön kérdést az esküdtekhez csak abban az esetben kell intézni, ha a tényállás a bizonyító eljárás alatt olykép változott meg, hogy a tettes gyanánt vádlott csak részességgel látszik terheltnek ; a mely eset azonban H. A.-né vádlottra nézve annál kevésbé forgott fenn, mert az esküdtbíróság előtt lefolytatott bizonyítási eljárás folyamán erre nézve a legcsekélyebb adat sem merült fel, sőt a vádlott maga sem említett egyetlenegy oly körülményt sem, a mely szerint a terhére rótt cselekményében a bünsegédi bünrészesség elemei felismerhetők lennének. Mindezeknél fogva az esküdtbíróság vádlottra nézve a bünsegédi bünrészességre vonatkozó legcsekélyebb adat hiányában az ez iránt az esküdtekhez intéztetni kért külön kérdés feltevését a Bp. 361. §-a alapján, tehát a törvényből merített okból tagadván meg, ezen határozatával ennélfogva nem sértette meg a Bp. 356. §. parancsoló rendelkezését, mihez képest a jelzett irányban használt semmiségi panasz alaptalan. (1905. máj. 17. 4834.) Bp. 367. §. 4. bek. Az esküdtbirósági Ítélet megsemmisitése anyagi semmiségi ok alapján a miatt, mert az esküdtek főnöke a szavazás eredményét a bűnösségre s a jogos védelemre vonatkozó kérdésre nézve nem a törvénynek megfelelőleg jegyezte föl. 395. A Bp. 367. §-ának 4. bek.-e szerint az esküdtek főnöke köteles a szavazás eredményét annak megjegyzésével, hogy a határozatot hány szavazattal hozták, az illető kérdés mellé följegyezni ; ellenben a 369. §. azt rendeli, hogy az esküdtek bűnösséget megállapító határozata akként hirdetendő ki, hogy az esküdtszék c határozatot „hétnél több" szavazattal hozta. A különbség az, hogy a kérdés mellé föl kell jegyezni azt, hogy hány esküdt szavazott igennel, hány szavazott nemmel, mig a kihirdetésnél e számarány nem lüntettetik ki. A C. alábbi Ítélete szerint az esküdtek főnöke az első főkérdésnél, mely a bűnösségre vonatkozik, azzal szegte meg a törvényt, hogy a kérdés mellé a kihirdetésre nézve előirt számarányt jegyezte föl, — a jogos védelemre vonatkozó kérdésnél