Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Bp. 370. §. 163 pedig azzal, hogy e kérdés mellé a szavazatok számarányának kitüntetése nélkül (a C. Ítéletéből kitetszöleg) csak azt jegyezte föl, hogy az esküdtek nemmel szavaztak. E két szabálytalanság szolgált okul a C. által a Bp. 385. §. 1. c) p.-ja alapján hozott Ítéletnek. C: A Bp. 367. §-ának 4. bekezdése értelmében az esküdtek főnöke a szavazás eredményét annak megjegyzésével, hogy az esküdtek a határozatot hány szavazattal hozták, mindenik kérdés mellé irja és aláírja. A jelen esetben a törvénynek ezen világos rendelkezése az esküdtek főnöke által az esküdtekhez intézett III., a jogos védelemre vonatkozó kérdésnél figyelmen kivül hagyatott. Ezenkívül előfordult még az a szabálytalanság is, hogy az I. főkérdésnél a szavazatok számaránya nem a Bp. 367. §. 4. bekezdésének megfelelően az igennel és nemmel szavazók számának felemlitésével, hanem a Bp. 369. §-a szerint csakis az esküdtek határozatának kihirdetésénél követendő azzal a kitétellel, hogy erre a kérdésre hétnél több igennel szavaztak, tüntettetett ki, és igy kétség támadhat arra nézve, vájjon ezen kérdésre mind a tizenkét esküdt tényleg szavazott-e? Minthogy pedig az a lényeges körülmény, vajon az esküdtek többsége — esetleg azoknak fele — a jogos védelem esetét és igy ezt a vádlott javára szolgáló büntethetőséget kizáró okot fenforogni látták-e, a szavazatok arányának kitüntetése nélkül kétségtelenül meg nem állapitható, és minthogy az esküdtbíróság ezt a törvénysértést figyelembe nem véve, ennek daczára is vádlott hátrányára Ítélkezvén, ezzel az eljárásával ítéletének megsemmisítésére okot szolgáltatott: ennélfogva tekintettel arra, hogy a közvádló érvényesíthető semmiségi panaszt jelentett be, a Bp. 385. §-ának utolsó bekezdése alapján az esküdtbíróság ítéletét hivatalból megsemmisíteni kellett. (1905. máj. 2. 4182. sz.) Bp. 370. §. A helyesbítő eljárás szabálytalan elrendelése nem olyan semmiségi ok, a mely az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítésére alapul szolgálhatna. 396. C.: A semmiségi panasz írásbeli indokaiban a védő hivatalból figyelembe vétetni kéri a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában foglalt anyagi semmiségi okot is, a melyet azért lát fenforogni, mivel az esküdtbíróság illetve annak elnöke a Btk. 82. §-ának a figyelmen kivül hagyásával utasította az esküdteket helyesbítő eljárásra. Ezen eljárás ugyan szabálytalan, mert a Bp. 370. §-a értelmében a helyesbítő eljárást nem az esküdtbíróság elnöke, hanem csak az esküdtbíróság van jogosítva elrendelni, és mert a fenforgó esetben az esküdtszék ide vonatkozó határozata ellentmondónak nem tekinthető, azonban az elnöknek ezen eljárása esetleg csakis alaki semmiségi okot képezhetne, mint ilyen pedig nem tartozik a Bp. 384. és 427. §-aiban felsorolt azon semmiségi okok közé, a melyek hivatalból veendők figyelembe. (1905. okt. 31. 9320.) 11*