Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
Bp. 343- §• 6. p. és 356. §. 161 gása állapittatik meg, a Bp. 326. §-ának 3. pontja értelmében nem megszüntető végzés, hanem felmentő ítélet hozandó. Megsértette tehát a törvényt a n -i kir. járásbíróság annyiban, a mennyiben a F. S. ellen a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége miatt folytatott bűnvádi ügyben megtartott tárgyaláson a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok fenforgását állapítván meg, az eljárást végzésileg megszüntette. (1905. jan. 5. 83.) Bp. 343- §• 6. p. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése a miatt, mert az ítélethozásban résztvett esküdtek egyike süket volt. 393. C.: A megtartott esküdtbifósági főtárgyalás jkönyve szerint B. K. volt a 10-ik esküdt ama 12 esküdt között, a kik a határozat hozásában résztvettek. B. K.-ra nézve a bíróságnak jelentéséből s csatolmányából kiderült, hogy már 1003 márczius 30-án az akkor M. S. ellen főtárgyalás alá került bűnvádi ügy elintézéséből azon az okon volt a Bp. 343. §-ának 6. pontja alapján kizárva, mert önmaga bejelentette, hogy siket; és az idézett jelentés szerint B. K. az 1903. évben az illető ülésszak szolgálati lajstromából töröltetett is, az 1904. évi esküdtek lajstromába pedig elnézésből vétetett ismét fel. Ezekből meg kellett állapítani azt, hogy B. K. az 1897: XXXIII. t.-cz. 4. §-a szerint az e §. 6. pontjában körülirt testi fogyatkozás miatt az 1904. évi esküdtek jegyzékébe felvehető sem lett volna, mert abba a bíróság jelentése szerint elnézésből vétetett fel. Minthogy a védő és vádlottak a jelen bűnügyben bejelentett semmiségi panaszt egyebek közt a miatt használták, mert egy esküdtszéki tag, K. B. a védelemnek utólagos tudomásszerzése szerint nem hall jól és igy a tárgyalást figyelemmel nem kisérhette; minthogy az e miatt használt panaszban is felhitt 427. §. 3. p.-ja szerint alaki semmiségi ok az, ha a határozat hozásában olyan esküdt vett részt, kire nézve a 343. §-ban meghatározott kizáró okok valamelyike fennforog, B. K.-ra nézve pedig testi fogyatkozása miatt a 343. §. 6. pontjában meghatározott oly kizáró ok forgott fen, mely miatt már az 1904. évi esküdtek jegyzékébe sem lett volna felvehető, ezeknél fogva az irélet megsemmisitendő s az esküdtbíróság uj eljárásra utasítandó volt. (1905. márcz. 1. 1843. Sz ) Bp. 356. §. A bünsegédi részességre vonatkozó külön kérdés föltevésének megtagadása az esküdtbíróság által a törvényből merített okon alapulónak tekintetett, midőn nem merült föl oly adat, mely szerint a vádlott terhére rótt tettes cselekményben a segédi részesség elemei fölismerhetők lettek volna. 394. A Bp. 356. §-a szerint az esküdtekhez külön kérdést kell intézni, ha e tényállás olykép változott meg, hogy a tettességgel vádolt csak részességgel látszik terheltnek. E parancsoló rendelkezéssel szemben a 361. §. szerint az indítványozott külön kérdés föltevése ,,a törvényből meritett ok álapján utasítható el." Grill-féle Döntvénytár. XU. U