Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
Bp. 16. §. 147 mény. E határozott kijelentés megadja sértett fél fogalmát a bűnvádi eljárás szempontjából. A közadósnak a törvény szerint büntetendő, jogi megtorlás alá eső gondatlansága, mulasztása vagy szándékos cselekménye megsérti á csődhitelezőnek vagyonjogi érdekeit, mert a csődhitelező a csődvagyon elégtelensége miatt elveszti követelését vagy annak egy részét, a csődhitelező tehát szintén sértett fél. E szerint ugy a tömeggondnok a törvényen alapuló hatásköréből kifolyólag a csődtömegre, valamint az egyes csődhitelezők saját követeléseikre nézve a Bp. 13. §-a értelmében külön-külön sértett félnek elfogadandók s a bűnvádi eljárásban mindazon jogok gyakorlására hivatvák, melyeket a Bp. a sértett félnek biztosit. (1905- Ierjr23. 7852/1904. sz.) A Btk. 174. §-a esetében magán egyén sértett nem lehet. 364. C.: Tekintve, h. valamely bűntett vagy vétség elkövetőjének a Btk. 174. §-ában meghatározott módon való feldicsérése által az, a kinek sérelmére a feldicsért bűncselekmény elkövettetett, jogsérelmet nem szenved s igy annak jogát ez nem sértheti és nem veszélyeztetheti, mert ez a cselekmény nem egyes emberek ellen, hanem az állam ellen irányul, a mennyiben ennek tiltó törvényei tétetnek megvetés tárgyává: ezek szerint V. E. feljelentő a kir. ügyész által át nem vett vád folytán a pótmagánvád képviseletére jogositva nincsen. (1905. máj. 17. 4787.) Lelkész és sekrestyés a Btk. 191. §-a szempontjából sértett nem lehet. 365. C.: Minthogy a járásbíróság hatásköréhez utalt vétségekre és kihágásokra nézve a Bp. 522. §-á szerint a közvádat rendszerint ügyészségi megbízott képviseli; minthogy az ügyészségi megbízott a vádlottak ellen az O. N. és S. N. feljelentései folytán a Btk. 191. §-ában meghatározott s hivatalból üldözendő vallás elleni vétség miatt emelt vádat elejtette; a Bp. 526., 42. és 52. §§-ainak egybevetett értelme szerint pedig ily esetben az elejtett vád képviseletét min: pótmagánvádló csak az arra jogosult sértett veheti át; minthogy O. N. lelkész és S. N. sekrestyés egyéni jogát a vádlottak cselekménye nem sérti, figyelemmel a Bp. 521. §-a szerint alkalmazandó 13. §. 6. bekezdésének rendelkezésére, nem tekinthetők a vád képviseletének átvételére jogosult sértetteknek s igy ők a fenforgó esetben nem mint magánvádlók, hanem csak mint feljelentők jöhetnek tekintetbe. (1905. máj. 25. 5181. sz.) (Bp. 16. §.) Levélben, illetőleg levél utján elkövetett rágalmazás és zsarolás illetékes bírósága. 366. C.: A v. által Kolozsvárt postára adott levelet a magánvádlóként fellépett R. J. Brassóban vette kézhez, tehát itt szerzett tudomást annak tartalmáról. 10*