Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Bp. 16. §. 147 mény. E határozott kijelentés megadja sértett fél fogalmát a bűn­vádi eljárás szempontjából. A közadósnak a törvény szerint bünte­tendő, jogi megtorlás alá eső gondatlansága, mulasztása vagy szán­dékos cselekménye megsérti á csődhitelezőnek vagyonjogi érdekeit, mert a csődhitelező a csődvagyon elégtelensége miatt elveszti kö­vetelését vagy annak egy részét, a csődhitelező tehát szintén sér­tett fél. E szerint ugy a tömeggondnok a törvényen alapuló hatásköré­ből kifolyólag a csődtömegre, valamint az egyes csődhitelezők saját követeléseikre nézve a Bp. 13. §-a értelmében külön-külön sértett félnek elfogadandók s a bűnvádi eljárásban mindazon jogok gyakor­lására hivatvák, melyeket a Bp. a sértett félnek biztosit. (1905- Ierjr­23. 7852/1904. sz.) A Btk. 174. §-a esetében magán egyén sértett nem lehet. 364. C.: Tekintve, h. valamely bűntett vagy vétség elkövetőjé­nek a Btk. 174. §-ában meghatározott módon való feldicsérése által az, a kinek sérelmére a feldicsért bűncselekmény elkövettetett, jog­sérelmet nem szenved s igy annak jogát ez nem sértheti és nem ve­szélyeztetheti, mert ez a cselekmény nem egyes emberek ellen, ha­nem az állam ellen irányul, a mennyiben ennek tiltó törvényei tétet­nek megvetés tárgyává: ezek szerint V. E. feljelentő a kir. ügyész által át nem vett vád folytán a pótmagánvád képviseletére jogositva nincsen. (1905. máj. 17. 4787.) Lelkész és sekrestyés a Btk. 191. §-a szempontjából sértett nem lehet. 365. C.: Minthogy a járásbíróság hatásköréhez utalt vétségekre és kihágásokra nézve a Bp. 522. §-á szerint a közvádat rendszerint ügyészségi megbízott képviseli; minthogy az ügyészségi megbízott a vádlottak ellen az O. N. és S. N. feljelentései folytán a Btk. 191. §-ában meghatározott s hivatalból üldözendő vallás elleni vétség miatt emelt vádat elejtette; a Bp. 526., 42. és 52. §§-ainak egybeve­tett értelme szerint pedig ily esetben az elejtett vád képviseletét min: pótmagánvádló csak az arra jogosult sértett veheti át; mint­hogy O. N. lelkész és S. N. sekrestyés egyéni jogát a vádlottak cse­lekménye nem sérti, figyelemmel a Bp. 521. §-a szerint alkalmazandó 13. §. 6. bekezdésének rendelkezésére, nem tekinthetők a vád kép­viseletének átvételére jogosult sértetteknek s igy ők a fenforgó eset­ben nem mint magánvádlók, hanem csak mint feljelentők jöhetnek tekintetbe. (1905. máj. 25. 5181. sz.) (Bp. 16. §.) Levélben, illetőleg levél utján elkövetett rágalmazás és zsarolás ille­tékes bírósága. 366. C.: A v. által Kolozsvárt postára adott levelet a magán­vádlóként fellépett R. J. Brassóban vette kézhez, tehát itt szerzett tudomást annak tartalmáról. 10*

Next

/
Thumbnails
Contents