Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Btk. 462. §. és 463. §. 135 Btk. 462. §. Bélyeg helyett adott pénz elsikkasztása. 333- V. mint a d.-i járásbíróságnál alkalmazásban volt írnok a felek által felragasztás végett kezeihez átadott bélyegeket és bélyegekre való készpénzt nem a megjelölt czélra fordította, hanem a maga javára felhasználta. C.: Minthogy az értékek hivatalánál fogva jutottak vádlott kezéshez és a bélyegeket és készpénzt az egységes hivatali hűség megsértésével hivatali szolgálatának tartama alatt tulajdonította el: tett a Btk. 462. §-ába ütköző hivatali sikkasztás öszszes alkotó elemeit kimeríti. (1905. márcz. 7. 2088. szám.) Btk. 463. §• Okirathamisitással kapcsolatos hiv. sikkasztás. 334. S. L. v. körjegyző a közhivatalnoknál fogva kezéhez jutott 250 koronát a Sch. J. adótartozásának kifizetésére nem fordította s azt adótartozásába el nem számolta, hanem a birlalatába jutott idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonította, ennek daczára az adószedő hamis aláírásával is ellátott okiratban az átvettnek elismert 250 koronát elnaplózottnak, bevételezettnek és a Sch. J. adókönyvecskéjébe előirottnak bizonyítja, az elsőbiróság vádlott cselekményét egyszerű sikkasztásnak minősítette, az általa kiállított nyugtát hamis magánokiratnak tekintette és ennek kiállítását mint eszközcselekményt a minősítésnél figyelembe nem vette. A tábla vádlott cselekményét hivatali sikkasztásnak a Btk. 462. §-a alapján minősítette, a nyugta kiállítását pedig okirathamisitásnak nem tekintette és pedig azért nem, mert annak az átvételt bizonyító része való; többi része pedig nem alkalmas arra, hogy vele a községgel szemben az elszámolás bizonyítható legyen. A Curia végre a cselekményt a maga részéről is hivatali sikkasztásnak fogadta el, de a nyugta kiállítása folytán a sikkasztást a Btk. 463. §-a alapján büntette. C.: Minthogy az okirat valósága vagy hamis volta az okirat egész tartalmából állapítandó meg, azt pedig a tábla valónak fogadta el, hogy az emiitett hivatalos nyugta, tehát közokirat tartalmának egy része valótlan : hamis; minthogy az is kétségen kívüli, hogy a vádlott ezt a községi adószedő hamisított aláírásával készített hamis közokiratot azért állította ki, hogy hivatali sikkasztását elleplezze, annak felfedezését meghiúsítsa s megnehezítse s ahhoz sem fér kétség, hogy ez a hamis okirat a vádlott hivatali sikkasztására vonatkozik, minélfogva nyilvánvaló, hogy a vádlott a sikkasztással összefüggőleg még más büntettet is elkövetett: a tábla tehát e tényekből tévesen vonta le azt a következtetést, hogy a vádlott a kérdéses nyugta kiállítása által a sikkasztással összefüggésben álló más büntettet el nem követett. (1905. szeptember 19. 8122. sz.)