Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

136 Btk. 473. §. és 481. §. Btk. 473. §. A könnyű testi sértés a hivatali hatalommal való visszaélés vétségét absorbeálja. 335. G. A. v. községi biró az elfogott R. L-t egy akácfához kikötötte, minek következtében ez nyolcz napon belül gyógyuló könynyü testi sértést szenvedett. C.: Minthogy a Btk. 473. §-ában meghatározott hivatali hatalommal való visszaélés vétsége, e §. rendelkezése szerint csak abban az esetben állapitható meg, ha a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik ; minthogy a könnyű testi sértés vétsége súlyosabb beszámítás alá esik: ugyanazért helyesen határozott a T., midőn kimondta, hogy a jelen esetben a Btk. 473. §-a nem alkalmazható. És minthogy R. I. G. A.-nak a könnyű testi sértés vétsége miatti megbüntetését nem kívánta: a T. helyesen mentette fel G. A. vádlottat. (1905. márcz. 21. 2668. sz.) Btk. 481. §. Közhivatalnok-e az államvasuti hivatalnok? Kötelesség szabályellenes teljesítése vagy nem teljesítése, erre irányzott egyenes felhívás vagy utasítás megtagadása nélkül nem állapítja meg a Btk. 480. §-ának vétségét. 336. A nváradi kir. ügyészség azon az alapon emelt vádat a terhelt államvasuti hivatalnokok ellen, hogy ezek 1904. évi április 19-ről 20-ára menő éjjel, valamint április 20-án s az ezt követő napokon állomáshelyeiken hivatali kötelességeik teljesítését összebeszélés következtében megtagadták. E vád alapjául terhelteknek az a cselekménye szolgál, hogy a vonatok beszüntetését elrendelő táviratot adtak le, a teher- és személyvonatok közlekedését megszüntették, a vonatok indítását letiltották, táviratok felvételét és áruk kiadását nem eszközölték stb. A kir. ügyészség az összes terheltek ellen a hivatali kötelesség megtagadása miatt a Btk. 480. és 481. §§-ai alapján emelt vádat. A nagyváradi tsz. vádtanácsa a vádiratot elutasítván, ez ellen a kir. ügyészség felfolyamodással élt. A nagyv. A. két szempontból vizsgálta felül a vádtanács végzését, ugyanis: 1. vájjon a terheltek, mint az államvasutak hivatalnokai közhivatalnokok-e? — és ha igen: 2. vájjon mint közhivatalnokok hivatali kötelességük teljesítését összebeszélés következtében, megtagadták-e? A T. az első kérdésre igenlőleg, a másodikra tagadólag felelt s ennélfogva a vádiratot a Bp. 264. §-ának 6. p. alapján utasította el. Nagyváradi T.: A vádba tett bűncselekmény nyel szemben a Btk. 481. §-ában meghatározott bűncselekmény ama lényeges ismérvének fennforgása bir döntő sulylyal, hogy a terheltek kötelességének szabályellenes teljesítése vagy nem teljesítése a hivatali kötelesség teljesítésének a megtagadását kimeriti-e és ha igen, fenforgott-e a terhelteknek összebeszélése a hivatali kötelesség megtagadására. A törvény szorosan, annak valódi értelme szerint lévén magyarázandó, az a kérdés merült föl első sorban, hogy a kötelesség