Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

122 Btk. 391. §. mint nyilvánkönyvbe: a vádlottaknak e cselekményében a Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisitás tényálladéka látszik fenforogni. (1905. máj. 11. 4615. sz.) 39i- §• A m. kir. államvasutak által kiállított fuvarlevél közokirat. 307. Kolozsvári T.: Az állandó birói gyakorlat szerint a m. kir. államvasutak által kiállított fuvarlevelek közokiratot képeznek s így azoknak meghamisítása nem a Btk. 403. §. 3. pontjában meghatározott, hanem az elsöbiróság ítéletében helyesen felhozott 391. és 392. §-ában meghatározott büntetendő cselekmény fogalma alá esik. (1905. aug. 3. 1854. sz.) Közokirathamisitás és hivatali sikkasztás elhatárolása. Hosszabb időn át folytatott több hamisítás egy folytatólagos bűntett. 308. V., mint körjegyző a körzetéhez tartozó hét községben a községi közjövedelmek kezelésével megbizott községi bíráktól ebbeli minőségükben kezeikhez befolyt közpénzekből 1891—1897-ig körjegyzői fizetése czimén 32 esetben több pénzt vett fel, mint a mennyi őt megillette, továbbá a községi bírákkal eszközölt végelszámolásoknál vádlott a körjegyzői fizetésről felvett összegekről előzőleg adott nyugtákat az irni és olvasni nem tudó községi bíráktól legtöbb esetben visszavette és részben megsemmisítette, részben pedig más oly nyugtákkal cserélte ki, melyekről az irni és olvasni nem tudó községi birák meg nem győződhettek, hogy azok a megfelelő helyes összegekről szólnak-e, s mindezt azért tette, hogy a fizetésén felül felvett pénzek visszafizetése alól meneküljön és e czélból az általa készített pénztári naplókba s azok kiegészítő részét képező egyéb iratokba szándékosan hamis bejegyzéseket eszközölt, a megyéhez beterjesztett számadásait pedig a jogtalanul megtartott összegekre vonatkozó részében meghamisította, miáltal a pénzkezelő bírákat 1387 frt 79 kr.-ral megkárosította. C.: Vádlottnak tényei nem a Btk. 462. §-ába ütköző s a 463. §. szerinti büntetendő hivatali sikkasztás bűntetteinek képezik tényelemeit, mert a községi közjövedelmeket az egyes községi birák kezelték, s ekként a vádlott által a közjövedelmeket kezelő községi bíráktól hivatali fizetése czimén, de őt jogosan megillető járandóságain felül felvett pénzek nem voltak a vádlott kezelésére vagy őrizetére bizva, másrészt cselekményében a Btk. 381. §-ának 2. pontjában meghatározott csalás bűntettének alkotó elemei sem ismerhetők fel annál az oknál fogva, mert a kir. tábla nem fogadott el valóknak oly tényeket, melyekből az lenne megállapítható, hogy vádlott a jogtalan vagyoni haszon szerzését s a községi birák megkárosítását már a pénzek felvételekor czélbavette. Minthogy pedig vádlottnak az a ténye, hogy azon czélból, hogy a fizetésen felül felvett és őt jogosan meg nem illető pénzek visszatéritésétől meneküljön s ekként magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a pénznaplókat s azok ki-