Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Btk. 384. §. és 386. §. 119 59 fillér, a másik esetben 11 korona és 30 fillér jutalékra tegyen szert, és mindkét esetben külön-külön a panaszos czégnek 100 koronát túlhaladó kárt okozott. C.: Helyes az a jogi megállapítás, mely szerint e tettek a hamis megrendelőjegyek beküldése által ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést, ez által jogtalan haszonszerzést s a külön akaratelhatározás folytán elkövetett csalásnak két bűntettét állapítja meg. (.1905. márez. 28. 2943. sz.) 384- §• Való tényekkel eszközölt hitelhosszabbitás nem csalás, habár a fizetési ígéret be nem váltatott. 301. V. az N. czégnek 2100 koronával tartozván, ettől ezen tartozására nézve fizetési haladékot eszközölt ki oly módon, hogy azt állította, hogy üzlete leégett, de az biztosítva volt s ha megkapja a biztosítási összeget, fizetni fog. Vádlottnak azt a ténybeli állítását, hogy üzlete leégett s hogy az tűzkár ellen biztosítva volt, a törvényszék valónak fogadta el, de tény az is, hogy vádlott a biztosítási összeget a Fonciére biztosítótársaságtól megkapta. C.: Minthogy a kérdéses való tények előadása nem volt alkalmas arra, hogy a hitelező a vádlott hitelképessége iránt tévedésbe ejtessék, minthogy továbbá az a körülmény, hogy vádlott a tartozás megfizetésére adott igéretét meg nem tartotta, önmagában véve ravasz fondorlatnak fel nem ismerhető, minthogy végre vádlottnak az a későbbi cselekménye, hogy ingatlanát vejére átruházta, a megelőzően kieszközölt hitelhosszabbitással és igy a hitelezési csalással kapcsolatba nem hozható; a vádbeli tett büntetendő cselekmény tényálladékát meg nem állapítja. (1905. jan. 25. 736. sz.) Hitelezés kieszközlése az által, hogy valaki map' Kereskedőnek adja ki. <r 302. V., mint teljesen vagyontalan egyén azzal a czélzattal, hogy az általa megrendelt és átvett áruknak vételárát megfizetni nem fogja, magát kereskedőnek adta ki; az áruk elküldését megsürgette és vagyontalan állapotának elhallgatásával, sértettet az áruknak utánvétel melletti kiváltásától való elállásra rábírta, az árukat pedig csakhamar tovább adta s azok árát saját czéljaira fordította, mi által sértettnek 115 korona kárt okozott. C.: E tettben a ravasz fondorlat, mint a Btk. 384. §-ába ütköző hitelezési csalás egyik alkotó eleme benfoglaltatik. (1905. márcz. 22. 2727. sz.) 386. §• A 386. §. tényálladéka akkor is létesül, ha az egyik hitelező elől elvont tárgyakért befolyt érték más hitelezők kielégítésére fordíttatott. Az inditványi határidő kezdőnapja. 303. V. a z.-i tjkvben foglalt és egyedüli vagyonát képező belső telkét G. M.-nek eladta, ezen telek tulajdonjogát arra átru-