Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

112 Btk. 355- &• 355- §• Őrlés végett átadott gabonából készült liszt egy részének eltulajdonítása sikkasztás. 283. V.-ak az A. J. gőzmalmába öröltetés végett hozott és feldolgozás végett kezelésökre bízott gabonából készült, reájuk nézve idegen tulajdont képező lisztből együtt és közösen mintegy 53—54 K értékű, 221 kgr. lisztet jogtalanul eltulajdonítottak. C.: Ez a cselekmény a sikkasztás vétségének tényálladékál megállapítja. (1905. jan. 25. 746. sz.) Bizományi árukból befolyt vételár megtartása sikkasztás, a bizományos adósságai fejében való lefoglalásuk és elárverezésük eltűrése a tulajdonos értesítése nélkül, hűtlen kezelés. 284. V. a neki bizományba adott és az ő tulajdonát nem képezett koporsók közül, melyeknek árát megállapodás szerint köteles lett volna eladás esetén a megbízó czégnek átadni, kettőt eladott és a vételárt saját czéljaira fordította s azt megtéríteni nem volt képes. Pozsonyi T.: Vádlott cselekménye helyesen is lett sikkasztásnak minősítve, mert az eladott koporsók vádlottnak csak bizományba adattak s igy az ő tulajdonát nem képezték; ép ugy nem az eladásuk folytán befolyt vételár sem, melyet megállapodásuk szerint időnként a megbízó czég felhívására annak átadni tartozott. E megállapodásnak folyománya volt, hogy a koporsók vételárát saját czéljaira fordította s azt ismételt felhívás daczára a czégnek át nem adta, sőt kijelentette, hogy azt ez idő szerint megtéríteni nem is képes, a sikkasztás vétségét elkövette. (1904. nov. 25. 1296. sz.) C: Hh. (1905. máj. 25. 5132.) Váltó jogtalan eltulajdonítása sikkasztás. 285. V. külföldön közzétett hirdetésekben váltók ellenében pénzkölcsönök szerzésére ajánlkozott; K. morvatepliczi kereskedő megfelelő pénzkölcsönszerzés végett küldött is egy 2450 kor.-ról kiállított váltót vádlottnak; erre azonban sem ő, sem K. J. tescheni kereskedő, ki hasonló czélból 4750 K értékű váltókat juttatott a vádlotthoz, pénzt nem kaptak s vádlott egyik megbízójának sem szerzett pénzt, hanem váltóikat kölcsönösen kicserélgetve, K. E.-nek K. J. által elfogadott két váltót küldött, míg maga a K. váltóját Bécsben értékesítvén, a kapott értékkel, mint sajátjával rendelkezett, K. J. kárt nem szenvedett. C.: A K. sérelmére elkövetett cselekmény a Btk. 355. §-ban meghatározott sikkasztást állapítja meg. (1905. máj. 30. 5324. sz.) A megnézés végett átvett dolog elzálogosítása sikkasztás. 286. C.: Az a tény, hogy a v. megnézés végett átvett, ekként birlalatába jutott 100 K értéket meg nem haladó arany nyaklánczot jogtalanul elzálogosította, a Btk. 355., 356. §§-ai szerint minősülő sikkasztás vétségének tényálladékát állapítja meg. (1905. márcz. 14. 2384.)