Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Btlc. 314- §• és 321. §. 105 ben, hogy cselekménye a büntető törvények súlya alá tartoznék. (1905. jun. 28. 6318. sz.) 314- §• Tengerinek csatorna-vizzel való locsolása közegészség elleni vétség. 265. V. raktárában elhelyezett tengerit kutvizzel és a városon átvezető csatorna vizzel lelocsoltatta. C.: A közegészségre köztudomásúlag ártalmas csatornavízzel lelocsolt tengeri az orvosszakértő véleménye szerint, az emberi élelmezésre ártalmassá lehetett; minthogy pedig a tengeri hegyes vidékeken a közfogyasztás tárgyát képező élelmi czikk és vádlott azt elárusitásra szánta: e cselekményei a Btk. 314. §-ában meghatározott vétség tényálladékát kimerítik. (1905. márcz. 16. 2497. sz.) 321. §• Személyes szabadság megsértése és nőragadás elhatárolása. Fajtalanság fogalma. 266. C.: Minthogy a házasságon kivüli viszonyban való együttélés, mint a nemi ösztönnek bár természetszerű, de az erkölcsiséget sértő kielégítése a fajtalanságnak általános fogalma alá esik: ennélfogva vádlottak ama cselekményének minősítésénél, hogy K. Miikát a S. D. való házasságon kivüli együttélés czéljából akarata ellenére erőszakkal hatalmukba kerítették, a tábla a Btk.-nek a megfelelő 321. §-át nem alkalmazta tévesen. (1905. febr. 16. 1431. sz.) Nőragadás bevégzett büntette, midőn a hatalombakerités csak rövid ideig tartott. 267. R. I. v. sértettet azért, hogy házasságkötésre irányzott czé'ból hatalmába kerítse, annak ellenkezése daczára megragadta, a kocsira feldobni akarta, miután azonban a sértett ellentállása folytán ez nem sikerült, újból megragadta és a kocsira fel is tette, honnan a sértett nyomban leugrott, mire vádlott ismét megfogta, de az időközben odaérkezett M. M. és M. Sz. sértettet a vádlott kezei közül kiszabadították. M. D. vádlotttársának ezen cselekményét az által, hogy a kellő időben és helyen kocsijával előzetes megbeszélés folytán megjelent, előmozdította. Az alsófoku bíróságok mindkét vádlottat a Btk. 321. §. alapján ítélték el. A védő semmiségi panaszszal élt a Bp. 385. §. 1. a) és b) p. alapján. C.: A T. helyesen állapította meg, hogy a vád alapjául szolgáló tett büntetendő cselekménynek, nevezetesen a Btk. 321. §-ába ütköző személyes szabadság megsértése bűntettének a tényálladékát foglalja magában, a mely cselekménynek egyik elkövetési módozata ,,a hatalomba kerítés", de helyesen is minősítette a T. vádlottak cselekményét befejezett bűntettnek, mert R. I. vádlott sértettet, a midőn őt erőszakkal megfogta és a M. D. kocsijára feldobta, habár rövid időre is tényleg már hatalmába kerítette, ezáltal tehát