Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 21085. Curia: Az állandóan követett birói gyakorlat szerint, J^JJjJ* ha a kamatozó tőkekövetelésnél a tőke fizetése a kamatok iránt fentar- ' tás nélkül fogadtatik el utólagosan a kamat nem követelhető (904.^4^^^ máj. 4. G. 751/903.). „ .. 21086. Debreczeni törvényszék: Felperes kártérítést ^'"rtCkövetel alperestől azért, mert ez az A) alatti kötlevél szerint eladott s 1899. deczember és 1900. január havát an szállítani kötelezett árok egy részét a kereset beadásáig sem szállította s ezen mulasztásával a felperesnek kárt okozott. Felperes keresete azonban jogos alappal nem bir, mert egyrészről az 5. és 6. 'J. alatti okirat, másrészt az alperes által felhívott s a perben eskü alatt kihallgatott tanuk igazolása szerint 18 gyárban, köztük az alperes gyárában is 1902. január 9-én bérhacz ütött ki. a mely egészen 1900. április 9-ig tartott és oly nagy fokú volt, hogy a miatt a gyártást majd egészen be kellett Szüntetni. Igazolják ezt különben L. H. jun. S. E. Rch. és J. P. gyárosok, mig L. J. stb. kereskedők, mint tanuk igazolják azt is, hogy a «strike tartama alatt a manndorfi gyárosok, köztük alp. czég sem voltak képes szállítási kötelezettségeiknek eleget tenni, hanem a megrendelt árukat legnagyobb részben csak a strike megszüntetése után szállították. Minthogy az alperes által 3., 4. és 8. szám alatt becsatolt számlákkal bizonyítva van az is, hogy alperes az A) alattiban eladott árukat felperesnek részben a strike tartama alatt is szállította s habár felperest a strike kiütéséről s az ennek folytán a szállításnál bekövetkező késedelemről a 7. :/. alatti körlevélben annak idején értesítette, a szállítást nem csak meg nem tagadta, hanem arra az F) alatti szerint még 1900. februárban is ajánlkozott; minthogy ezekből megállapítható, miszerint alperest abban, hogy az eladott árukat a szerződésben kikötött határidő alatt nem szállította, vétkes mulasztás nem terheli, mert a szerződés teljesítésében a beállott bérharc z. mint nagyobb erőhatalom által akadályozva volt: annálfogva alperes kártéritésre nem kötelezhető, s felperes kártérítést annál kevésbé követelhet, mert az A) alatti szerződésben körülirt vétel fix ügyletet nem képezvén, a kereskedelmi törvény 354. §-a szerint felperes alperesnek a szerződés utólagos teljesítésére kellő időt engedni tartozott volna, ezt pedig nem csak hogy nem tette, de sőt a kiütött bérharcz befejezését, vagyis az alperest gátló akadály végét be sem várva, kártérítés iránti keresetét már 1900. márczius 6-án beadta, s az alperes által márczius 27-én küldött árukat visszautasította (902. szept. 12. 6563.). — Debreczeni tábla: Hhagyja a benne felhozott indokok alapján és azért, mert a 7. 7. alatt csatolt német szövegű levél, a felperes kívánatára, előbb egyszerű, majd hiteles magyar fordításban is bemutattatván, annak a német szöveg miatt, csupán óvatosságból kétségbe vont tartalmát és valódiságát a felperes többé nem tagadta, tehát beismerte azt is, hogy a bérharcz kiütése után az alperestől azonos tartalmú levelet kapott; azt pedig a felperes nem is állította, hogy a teljesítési időnek a 7. alatti levélben kért kiterjesztését el nem fogadta volna, sőt abból a beismert tényéből, hogy 1900. február elején, tehát az eredetileg meghatározott szállítási határidő lejárta után érkezett árukat kifogás nélkül átvette, különben is megállapítható, mikép a szállítási határidő kiterjesztéséhez a felperes hozzá járult (902. nov. 19. 4070.). — Curia : Hhagyja az elsöbiróság ítéletéből átvett megfelelő indokokból és azért, mert az elsöbiróság Ítéletének indokolá-