Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

68 KÖTELMI JOG. Kötelmek g e s j o g v i s zo n y ok o n kívül, a melyekre külön törvetartalma. ny6s r e n d e 1 k e z é te e k állanak fenn, a köztörvényi k öAdósság elis-t ele mlétesitéséhez érv ényes kö telez e ttségi ala p kimerése. vántatik meg és az egyoldalú fizetési Ígérettel tan u s i t o 11 e 1 i s m e r é s m a g ába n v é v e ö n á 11 ó kötelmet nem létesít. Valamint jogszabály az is, hogy azokat a tényeket, melyekből a követelés származtatik, a felperes köteles bizonyitaníi: ezeknél fogva nyilván téves a felebbezési. bíróság ítéletének 'ÍZ <\7J indokolása, hogy a kötelezvény ennek tartalma szerint adósság-elismerési szerződésnek tekintendő és mint ilyen kizárja azt, hogy a hitelező követelésének egyéb jogczimet is igazolni legyen köteles, mert az adósság elismerésének jogi hatályához is szükséges az, hogy az elismert adósság bíróilag is érvényesíthető jogczimmel birjon és az oly nyilatkozat, a mely szerint valaki adósnak ismeri el magát és fizetést ígér, a fentiek szerint magában véve önálló kötelezettséget nem létesít és a felperest annak előadása és bizonyítása alól, hogy a követelés oly tényekből származik, a melyekből érvényes kötelezettség keletkezett, fel nem menti. A felebbezési bíróság azonban imént vázolt téves jogi nézetéből kiindulva nem bocsátkozott a tényállás megállapításába arra nézve, hogy a felperes követelése mily tényekből származott és e miatt a per a felülvizsgálati eljárásban érdemi eldöntésre nem alkalmas. Ez okokból a felebbezési bíróság ítéletének az I. rendű alperesre vonatkozó marasztaló részét a S. E. 204. §. alapján feloldani s a megfelelő határozatot hozni kellett (904. jan. 27. I. G. 515.). 8°/o-nál ma- 21083. Curia: Az 1877 : VIII. t.-cz. 4. §-a szerint nyolcz gasabb ka- százaléknál magasabb kamat a bíró által nem állapitható meg és az mai. idézett törvény 5. §-a szerint a 8 százalékon 'felül megfizetett kamat visszafizetése nem követelhető, a miből folyik, hogy a megfizetett kamatnak a tőkéből leszámítása sem követelhető. Azonban a 8 százalékon felüli mértéken megfizetett kamat ilyennek csak akkor tekinthető, ha 'az adós minden egyes fizetés alkalmával világosan kijelenti, hogy a fizetést a 8 százalékon felül kikötött kamatra kívánja teljesíteni és a fizetést ily kijelentés mellett tényleg a 8 százaléknál magasabb kamatra teljesiti (904. márcz. 1. I. G. 580.). Különkereset- 21084. Curia: A felperes felhozza panaszképen, hogy törtel érvényesit-vény szerint a lejtárt kamat önállóan perelhető és keresettel tőkésíthető hetö kamat, lévén, minthogy felperes Sp. I. 133/903. számú keresetével az ingatlan egész vételárának 1902. évi szeptember 14. napjáig lejárt s 111 korona 14 fillért tevő 71/2%-os kamatát önállóan perelte, e tekintetben keresetével elutasítható nem volt. Ez a panasz is alaptalan; mert az 1868: XXXI. t.-cz. 4. §-a helyesen csak ugy értek mezhető, hogy a kamat külön keresettel csak akkor követelhető, ha erre nézve alapos ok forog fenn, tehát, ha a tőke még nem járt le, ellenben a kamat már esedékessé vált, vagy ha a tőke fizetésére halasztás adatott; ilyen esetben tehát a külön perelt kamat után a kereset beadásától ujabb törvényes kamat is követelhető, az adott esetben azonban a kamatnak külön keresettel való perlésére alapos ok nem forgott fenn, sőt felperes keresetét a tőkére nézve is ugyanazon a napon adta be, következésképen a felebbezési bíróság felperesnek a külön perelt kamat iránti követelését jogszabály megsértése nélkül utasította el (904. ápr. 8. I. G. 683/903.).