Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

62 KÖTELMI JOG. Budapesti tábla: Helyben volt hagyandó az elsőbiróság Ítélete felhozott indokaiból és még azért, mert az a per során kiderült, hogy a kérdéses és kétségtelenül külömbözetre irányuló tőzsdei kötések, a melyekből a kereseti követelés ered, ha azalperes javára is, de a felperes megbízásából lettek megkötve és a felperes neve alatt lettek a kötésekre megbízott Sch. A. bankárnál elkönyvelve, e szerint azonban a felperes a tőzsdejátékról nemcsak tudomással birt, hanem mivel a per adatai szerint az alperes, mint nő, a kérdéses bankházzal 'ily összeköttetésbe nem is léphetett, annak előmozdítójává és részesévé vált. így eltekintve attól, hogy felperes a most visszakövetelt fizetéseket Sch. A. -nak azon viszony alapján, a mely az alperesnő tőzsdei ügyletére a felperes és Sch. A. között fennállott, a saját tartozásaként is fizette, a vitatott megbízás alapjául szolgáló ügyletnek a tőzsdejátékból való eredete mellett, a teljesített fizetés visszakövetelésére birói jogsegélyt annak daczára sem vehet igénybe, hogy az alperes a visszafizetésre kötelező ígéretet tett (902. máj. 1. 9067/901. ). — Curia: Hhagyja (903. nov. 12. 5270/902. ). 21075. Curia: Felperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési biróság ítéletét, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy felperest keresetével elutasította, mert jelen ügyben nem tőzsdekülönbözetről van szó alperessel szemben, mivel felpei es jogelőde az alperes kérelme és megbízása következtében fizette ki a kereseti Összeget; ehhez a tényhez semmi köze annak, hogy felepres maga is játszott. Nem az együttes munkálkodás (játék) alapján származott a kötelezettségi viszony, hanem az alperes saját ténye alapján, a mit alperes a megbízatás tényénél fogva magára nézve kötelezőnek ismeri el; tehát nem naturális, hanem valódi civilis obligatio áll fenn. Felperes panaszai megállható alappal nem bírnak. A felebbezési biróság magáévá tévén az elsőbiróság ítéleti tényállását, e szerint és a saját maga által megállapított tényállásból kitűnik, hogy felperes jogelőde az alperes megegyezésével tőzsde különbözeti ügyletet kötött, a melyből s z á r m a z ó n y e r e s é g é s v e s z t e s é g k ö z ö t1 ü k k ö z ö s 1 e sí z, 1 de a mely ügyletből veszteség m. erülvén fel, annak fele részéről az alperes a felperes jogelőde részére, a ki kettejük nevében az ügyletet kötötte, a kereset alapjául szolgáló kötelezvény t. állította ki s az felperesre lett engedménybe 3"v4e. A felebbezési biróság tehát jogszabályt nem sértett azzal, hogy az ekként tőzsdei árkülönbözetből származó követelés iránti keresetével felperest elutasította, mert ha felperes jogelőde a különbözetből eredő tartozást ugy a maga, mint az alperes nevében vagy helyett, akár megbízásból, akár a nélkül fedezte is, alperesnek nem olyan tartozását fedezte, mely tőle birói uton követelhető lenne; következőleg a- fizetés által nem lépett a tőzsde ügyletbeli hitelezőnek oly jogába, melynél fogva az alperes helyett fedezett részt ettől birói uton követelhetné, következéskép felperesnek a megbízási viszonyra alapított érvelései nem birnak megállható alappal (904 máj. 17. I. G. 758/903. ). 21076. Bpesti tábla: Az elsőfokú biróság ítéletét megváltoztatja, a sommás végzés hatályát fentartja. Felperes követelése a billédi jbg. -nak mint telekkönyvi hatóságnak 1900. márczius 11. Tiltott cselekmények. Bíróilag nem érvényesíthető kötelmek. Tőzsdei árkülömbözeti ügylet. Színleges 1 egyezség, mint erkölcstelen ügylet.