Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

MINISZTERTANÁCSI HATÁROZATOK. 759 456. Rágalmazás Becsületsér­Hatáskőr megállapítása vasúti jeg-yvizsg-álónak po- tés­fonütéssel fenyegetése és a fékbódeban való helyfoglalásPofonütéssel miatt indított ügyben. fenyegetés. Btk. 261. § a és Kbtk. 111. § a. Illetékes a kir. bíróság-. (1904. évi május 31-én 14,298/1904. % M. sz-) A kir. ministerium a S. Gy. n.-i lakos vasúti jegyvizs­gáló ellen sértő kifejezés használata és fékbódéban való helyfogla­lás miatt folyamatba tett ügyben a b.-i kir. járásbíróság és a b.-i járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1904. évi május hó 31. napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság .hatáskörébe tar­tozik. ~ .[._.«. Indokok: A m. kir. államvasutak balassagyarmati állomás­főnökségének feljelentése szerint S. Gy. n.-i lakos 1903. évi októ­ber hó 26-án a 7001. számú vonatnál a vasúti jegyvizsgálónak a jegy felmutatását megtagadta és pofonütéssel fenyegette, állítólag azért, mert neki ülőhelyet nem jelölt meg. Majd ülőhelyül a kifüggesztett tilalom ellenére a vasúti fék­bódét foglalta el s onnan csak a vonatvezető ismételt felszólítására távozott s ezáltal a vonatot kellő meg nem fékezhetés miatt kitette az esetleges balesetnek. Kérte az állomásfőnökség, hogy S. Gy. ellen az-1879. évi XL. t.-cz. 46. és 112. §-aiba ütköző kihágás miatt az el­járás megindittassék. A b.-i kir. járásbíróság 1903. évi november hó 21-én 1903. B. 675. sz. a. hozott végzésével a feljelentést a b.-i járás főszolga­birájához áttette, azzal az indokolással, hogy a vád tárgyává tett cselekmények elbírálása az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 19. §-ának 2-., illetve 1. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. _J A nevezett főszolgabíró 1904. évi január hó 6-án 1074. sz. a. hozott határozatával hatáskörét szintén nem állapította meg, kifejt­vén, hogy a feljelentésben használt kifejezések a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének ismérveit tüntetik fel, hogy a vas­úti kocsi fékezésének megakadályozása az 1879. évi XL. t.-czikknek nem a 112., hanem 111. §-ába ütközik. Az ekként támadt hatásköri összeütközési esetet a kir. minis­terium megvizsgálván, az eljárásra a kir. bíróság hatáskörét álla­pította meg, a következő okokból : A vasúti kocsikon levő fékbódék rendeltetése, nogy azokból a vonat megfékezése a kellő időben gyorsan és akadálytalanul esz­közölhet-) legyen, s így már a dolog természetéből is folyik, hogy ott más, mint a fékezéssel megbízott vonatkísérő alkalmazott helyet nem foglalhat, mert ha ez meg volna engedve, ugy a vonat, illetve ösz­szes utasok biztonsága az által, hogy a fékezés nem volna kellő idő­ben és akadálytalanul eszközölhető, bármikor súlyos veszélyben fo­roghatna. A fékbódéban való helyfoglalás tilalma ezekből folyólag az életbiztonság oltalma végett kiadott általános természetű tilalom, ennek megszegése tehát alkalmas a Kbtk. 111. §-ában meghatáro­zott kihágás tényálladékának megállapítására.

Next

/
Thumbnails
Contents