Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

r/jir-D POLGÁHI ÜGYEK. törvényes intézkedés nincs, s mivel a közbiztonsági közegek feletti ESYeb polgári rendelkezés a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, a kar- "gYe _ hatalom kirendelésére a közigazgatási hatóság jogosult. A kir. tör-Zárlati ugyvényszéknek ezt a végzését a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla 1903.öen , ^ évi novembei hó 19-én 3741. P. 1903. szám ilatt hozott végzé- Lomsével indokai alapján helybenhagyta. E szerint a kir. belügyminiszter és a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla között hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéseképen ki kellett mondani, hogy a karhatalom kirendelése iránti kérelem tárgyában a biróságnak kell határoznia, mert a zárgondnok a bíróság megbízottja lévén, a mennyiben tisztének ellátásában gátolva van, a bírósághoz kell orvoslásért fordulnia és pedig annál inkább, mert a zárlat végrehajtásához nem csupán a zárgonanok bevezetése, hanem a birói felügyelet alatt álló zárgondnoki kezelés és ennek lehetővé tétele is tartozik, következésként a netalán szükséges karhatalom kieszközlése a biróság feladata, nem tartozván a kir. minisztérium elé annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a bíróságok közül a zárlatot elrendelő biróságnak, a kir. törvényszéknek vagy a zárlatot foganatosító biróságnak (a kir. járásbíróságnak) kell-e eljárnia. 426. Ismeretlen helyen tartózkodó, de távollét miatt gondnokság alá nem helyezett személyt illető pénzösszeg őr zése a biróság hatáskörébe tartozik. (1904. febr. 7. 4819. L M.; 6485/V. a. B. M.) A kir. ministerium F. A.-né K. M.-t illető készpénz őrzésének kérdésében a dévai kir. járásbíróság és Hunyad vármegye árvaszék'?1 között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1904. évi február hó 7-ik napján tartott tanácsában az 1869: IV. t.-cz. 25. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A bácsi 10. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanoknak F. A. és neje K. M. voltak a tulajdonosai. F. A. 1898. évi márczius hó 8-án Sarajevóban meghalt. Minthogy K. M. ismeretlen tartózkodásu volt, részére Hunyad vármegye árvaszéke a hagyatéki eljárásban képviselete czéljából ügygondnokot rendelt. A biróság K. M.-t a végrendelet örökös: S. B. ellen perre utasította és miután K. M. ügygondnoka a pert nem indította meg, a hagyatékot a végrendeleti örökösnek átadta. A bácsi 10. számú telekjegyzőkönyvben F. A. és neje K. M. nevén álló ingatlant a kir. államkincstár kisajátítván, a aévai kir. törvényszék az 1901. évi márczius hó 30-án 1906/tk. 901. szám alatt kelt végzésével a kisajátított ingatlanért járó kártalanítási öszszeg fejében F. A. hagyatéka és neje K. M. részére 127 koronát és 64 fillért küldött a dévai kir. járásbírósághoz mint hagyatéki bírósághoz Ennek az összegnek a fele, vagyis 63 korona 82 fillér volt F. A. hagyatéka, a másik fele, vagyis 63 korona 82 fillér pedig az ingatlan társtulajdonosának: F. A.-né K. M.-nak volt a tulajdona. A hagyatéki biróság F. A.-t illetett felerész örökösének S.