Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

740 MINISZTERTANÁCSI HATÁROZATOK. Egyéb polgári A kézdivásárhelyi kir. törvényszék azon az alapon, mert J. ügyek, D., a ki a fajzási jogot a többi társtulajdonostól megszerezte, a Zárlati ügy-fa, kivágását és kidolgozását megkezdette, a nélkül, hogy az ahhoz ben karhatava\ó jogot M. B.-től is megszerezte volna, az utóbbinak kérelmére lom 1896. évi márczius hó 29-én 1043. szám alatt hozott végzésével az 1881 : LX. t.-cz. 237. és 240. §-a értelmében a^ zárlatot a meg­jelölt erdőségre s fájára elrendelte s foganatosításával és a zár­gondnok kirendelésével a kovásznai kir. járásbíróságot megbízta. ^ Miután ez a végzés jogerőre emelkedett, a kovásznai kir. járás­bíróság a zárlatot foganatosította és előbb F. F.-t, majd az 1903. évi V. 160/2. szánra végzésével K. K.-t nevezte ki zárgondnokká, a kit a járásbiróság végrehajtója 1903. évi április hó 21-én a- zár­latba be is vezetett, a zárlat tárgyának használatát mindenki más­nak eltiltván. J. D. 1903. évi április hó 30nán a kézdivásárhelyi kir. tör­vényszékhez 2679. szám alatt beadott kérvényében azt adta elő, hogy ő időközben, 1896. szeptember hő 6-án a fakihasználási jo­got 6103 forintért M. B.-től is megszerezte, minek következtében a zárlat tényleg megszűnt és a fajzási jogot ő és jogutódai aka­dálytalanul gyakorolták. Midőn azonban a fajzási jog M. Á.-ra ru­háztatott át, M. B. — a kérvény előadása szerint — a tényleg már megszűnt zárlatot fennállónak tüntetve fel, a kir. járásbíró­sággal, uj zárgondnokul K. K. kirendeltette. Kérte J. D. a zárlat megszűnésének kimondását és M. B.-nek 1000 korona birságban ma­rasztalását. A kir. törvényszék 1903. évi június hó 7-én 3476/903. szám alatt hozott végzésével a zárlatot feloldotta, a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla azonban az 1903. évi június hó 24-én 2271/903. szám alatt kelt végzésével J. D.-ot a zárlat megszüntetése iránti kérel­mével elutasította. A zárlat igazolása iránti per még folyamatban van. K. K. zárgondnok 1903. május hó 4-én 2740/903. szám alatt karhatalom kirendelését kérte a kir. törvényszéktől, mert M. Á. emberei őt a zárlat tárgyáról való rendelkezésben erőszakkal aka­dályozzák és az erdő fáját kivágják. A kir. törvényszék ekkor a közigazgatási hatósághoz utasította a folyamodót. A közigazgatási hatóság, nevezetesen Háromszék vármegye orbai járásának főszolga­birája az 1903. évi május hő 5-én 2090. szám alatt a karhatalmat ki is ríendelte, azonban a vármegye alispánja 1903. évi június hó 11-én 8504/903. szám alatt a főszolgabíró intézkedését megsemmi­sítette, mert a bíróság részéről elrendelt és foganatosított zárlat kérdésében felmerülő sérelmek orvoslása bírói útra tartozik. A kir. belügyminiszter ezt a határozatot 1903. évi novem­ber hó 10-én 106948/III. a. 903. szám alatt helybenhagyta indokai­nál fogva. K. K. 1903. július hő 28-án 4610. szám alatt ismét, és M. B. 1903. évi július hó 28-én 4689. szám alatt a kir. törvényszék­hez fordultak karhatalomért, a kir. törvényszék azonban 1903. évi július hó 29-én kérésüknek ismét nem adott helyet, mert az 1881: LX. t.-cz. egyedül a 32. §-ában intézkedik karhatalom kirendelésé­ről, de arra vonatkozólag, hogy elrendelt zárlat megóvása a zár­latot elrendelő bíróság feladata volna, s annak volna kötelessége a zárlat megóvása végett a karhatalom kirendelése iránt intézkedni.

Next

/
Thumbnails
Contents