Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

732 MINISZTERTANÁCSI HATÁROZATOK. Szolgálati hogy az alpereseket a bíróság az elmaradt haszonnak ő reá eső -i3gvlszony- fele [részében, vagyis 280 koronában marasztalja el. .kártérítés A kir. járásbíróság az 1902. évi deczember hó 15-én Sp. I. bunvadiíndit-y^Qi^ szám alatt hozott határozatával a pert megszüntette, mert vany nel/cul. a kei eseti kártérítés mivelés alatt álló földön állatok által ^gondatlanságból okozott kártételből ered, és igy ennek érvényesítése nem polgári perutra, hanem mint az 1894: XII. t.-cz. 95. lkának 9. :/. pontjában meghatározott cselekmény által okozott kár érvényesítése a közigazgatási hatóság elé tartozik. T. J.-né azután 1903. évi január hó 3-án Pest-Pilis-Solt-KisKun vármegye abonyi járásának főszolgabírójához fordult panaszával; a [főszolgabíró azonban az 1903. évi márczius hó 28-án 106/1903. szám alatt hozott határozatával a panaszost a rendes birói útra utasította. A vármegye közigazgatási bizottsága az 1903. évi deczember hó 10-én 5872/903. szám alatt hozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert egyrészt 280 korona károsodás esetén a közigazgatási hatóságok az 1894 : XII. t.-cz. 97. §-a szerint még kihágási ítélkezésre sem jogosítottak, másrészt büntető ítélet kérelmezése nélkül a közigazgatási hatóságok egyáltalán nem illetékesek kárkérdésekben határozni. A másodfokú hatóságnak ezt a határozatát a kir. földmivelésügyi miniszter az 1904. évi márczius hó 30-án 37338. szám alatt érintetlenül hagyta. E szerint a nagykőrösi kir. járásbiróság és a földmivelésügyi kir. miniszter között hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéseképen az eljárást a kir. bíróság hatáskörébe kellett Utasítani; mert a követelt kártérítés összege hatvan koronát meghaladván, a közigazgatási hatóságnak erre az ügyre már az 1894 : XII. 97. §-a értelmében sincs hatásköre; meit továbbá — ezt nem is tekintve — a közigazgatási hatóság mezei kái megtérítése iránti ügyben csakis mint büntető hatóság, vagyis csak adhaesio esetében, akkor járhat el, ha egyúttal a büntetendő cselekmény felől határoz; mert ebben az esetben a károsult fél az ő kárára elkövetett cselekmény miatt a bűnvádi eljárás megindítását nem kérte, hanem csupán kárának megtérítését követeli, a bűnvádi eljárás hivatalból megindításának esete pedig nem forog fenn; végül, mert e szerint a felperes kártérítési keresete tisztán polgárjogi természetű. 420. Kártérítés Ha a kihágási eljárás jogerős felmentő Ítélettel már bűnvádi eljá-iQQ van fejezve és a kihásrá>i hatóság a kártérítés kérdéTd *? DG TG IGZGSG r után. sében nem határozott: ebben a kérdésben birói útra tartozik az eljárás. (1903. július 22. 24.467. I. M.; 53.832/VII. 1. F. M.) A kir. ministerium F. L.-nak T. A. és T. M. ellen 45 korona mezei kár és járuléka iránti ügyéből a szabadkai kir. járásbíróság és Szabadka város rendőrkapitánya között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1903. évi július hó 22-ik napján tar-