Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 53 hogy az a benne rejlő valóság szerint birálandó meg; felperes pedig Szerződés, válaszában maga azt adta elő, hogy alperesek a keresethez A) a. mellé- Színlelt szerkelt szerződéssel, vagyonához tényleg azon a czimen jutottak, hogy ha- ződés. láláig gondozói Ígérkeztek lenni s ez volt az ő t. i. felperes szándéka is; miből bizonyos, hogy az A) alatti adásvételi szerződésben körülirt ingatlanok tulajdonának alperesekre ruházása, a peres felaknek egyező akarata volt. Ha mint adásvétel érvénytelen is az A) alatti szerződésben foglalt jogügylet érvényes mint ajándékozási jogügylet, amilvenül ténvleg és valóságban létrejött (903. ápr. 21. 1526.). 21058. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltozta-Szi^Jelt ^er~ tásával a peres felek által kiállított A) alatti okirat, mint adás-20^; [ ]l:r~ vételi szerződés érvénytelennek nyilvánittatik, az ennek alapján a ozas). tulajdonjognak az alperes javára, valamint az élethossziglani haszonélvezeti jognak a felperes javára kieszközlött bekebelezése kitörültetni rendeltetik, egyúttal megállapíttatik, hogy a fent hivatkozott A) alatti okirat a peres felek között érvényesen létrejött oly ajándékozási jogügyletet foglal magában, mely szerint az annak tárgyát képező ingatlanok a felperes gyermekek nélkül bekövetkezendő elhalálozása után válhatnak csak az alperesnek tulajdonává és így alperes csakis abban az esetben tekintendő arra jogosultnak, hogy a kérdéses ingatlanokra a tulajdonjogot maga javára bekebeleztesse. Alperes kifejezetten beismerte, hogy az A) alattiban foglalt jogügyelt, a mennyiben az ott jelzett ingatlanokra vonatkozólag létrejönnek feltüntetett adásvételt tartalmaz, csupán színleges és a felek valóságos szerződési akaratát ki nem fejezi, ez okból az A) alattit, mint adásvételi szerződést érvénytelennek kimondani kellett. Azonban a felek egyező kijelentése szerint az A) alatti szerződés oly ajándékozási ügyletet palástol, mely a szerződött felek valódi akaratához képest jogérvényes módon létrejöttnek tekintendő, de a közöttük erre nézve létesült megállapodás lényegileg más volt, mint a minőnek alperes állítja, mert tanuk egybehangzó vallomásával bizonyítva van az, hogy alperes már az A) alattinak kiállítása s a tulajdonjognak bekebelezése utáni időben ama tanuk előtt azt a komoly és határozott beismerést tette, hogy az A) alatti szerződés az abban jelzett ingatlanok átruházása tekintetében a felek között tényleg létrejött megállapodásnak meg nem felel, a mennyiben a valóságos megállapodás az volt, hogy alperes a kérdéses ingatlanokat ajándékul csupán az alperesnek gyermekek hátrahagyása nélkül bekövetkezendő elhalálozása esetében nyeri el, vagyis az ajándékozási ügylet csak akkor lesz joghatályos és alperes a tulajdonjogot a maga javára csupán a felperes elhalálozása után jelentheti be. Minthogy tehát a felperes bizonyította azt, hogy a szóban forgó ajándékozás a fentebb kifejtettek szerint csakis halasztó feltétel alatt létesíttetett és minthogy alperes az ajándékozáshoz kötött feltétel beállta előtt a kérdéses ingatlanokra nézve ajándékozás czimén tulajdonjogot érvényesen nem szerezhet, mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával ugy az alperes javára kieszközölt életfogytiglani haszonélvezeti jog bekebelezését érvénytelennek és ennek folytán kitörlendcnek nyilvánítani kellett. Mindazonáltal az A) alattinak színleges voltánál fogva a dolog természete szerint egyúttal azt ismeg kellett állapitan i, hogyaz A) alatti, mintájándékozási szerződés csak a jelen ítélet rendelkező részében körülirt tartalommal és hatálylyal létesültnek tekintendő (904. okt. 9. 2759.).