Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. Szerződés. nem követelhet és igy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt serFeltételcs tett azzal, hogy alperes lekötelezését megoszthatónak tekintette és hozzájárulás alperest a lekötelezettség megosztott részében elmarasztalta. Ilyen a h:.é: ^"'körülmények között tárgytalanná vált felperes és alperes részéről cpitcsi költse-^ aiperesi kötelezettség megosztásának mérvére vonatkozó panasz genez. (9Q3> 29> Q> 475/902-)< Rokonok 21055. Curia: Felperes felülvizsgálati kérelmében elsőfokkozti jogiigy-ban azert támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, hogy a felebIctmegtámadb-ezéei bíróság megsértette azt a jogszabályt, hogy a midőn a natasa. közeH rokonok között létrejött jogügylet a hitelezők Megkárosítását idézte elő, az a vélelem áíl fenn, hogy az átvevőnek tudomása volt az átadó tairtozásáról és a hitelező kijátszása szándékáról Ez a panasz lényegében alapos. A felebbezési biróiág ugyanis megtámadott Ítéletében abból a felfogásból indult ki, hogy egymagában véve az a körülmény, hogy. alperes P. I.-nak, az átadónak testvére, nem szolgáltat megnyugtató adatot annak megállapítására, hogy alperesnek tudomása volt arról, hogy P. I. a végett adta el ingatlanait, hogy neje megítélt követelése, elől a kielégítési alapot elvonja. Ez a felfogás, illetőleg ítéleti indokolás pedig nyilván téves, mert az ellentétben áll azzal a törvényes gyakorlat által általában elfogadott jogszabálylyal, hogy amidőn közeli rokonok között létrejött jogügylet által a hitelező elől a kielégítési alap elvonatik, fennáll az a vélelem, hogy az átvevő tudott az átadónak arról a szándékáról, hogy hitelezője elől a kielégítési alapot elvonja és azáltal a hitelezőt kijátszsza, ezt a most említett körülményt tehát nem a hitelezőnek kell bizonyítani, hanem az átvevő által bizonyítandó, hogy a kijátszási szándékról tudomással nem bírt. Minthogy pedig erre nézve a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint alperes semminemű bizonyítékot fel nem hozott, minthogy felperes követelése az átruházáskor fennállott s az átruházás által felperes elől a kielégítési alap elvonatott, az anyagi jogszabály szerint felperes követelése erejéig a jelzett átruházás joghatálylyal nem bir; következőleg alperes annak tűrésére volt kötelezendő, hogy felperes a keresetileg megjelölt ingatlanokból követelése és járulékai erejéig magát kielégíthesse. Ezen nem változtat az, hogy a felebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása szerint alperes az ellenértéket megadta, mivel az ellenérték nem fordíttatott felperes követelésének kielégítésére és igy tényleg fenforog a kielégítési alap elvonása. Amennyiben pedig a fentebbiek szerint alperes pervesztes lett, a felperesnek okozott összes költség viselésére is ugyanő a sommás eljárási törvény 109., 168. és 204. §§-ai értelmében kötelezendő volt, és pedig amennyiben alperes saját személyében állott perben, e részben alperesnek bármely vagyonából való kielégítés terhe mellett (903. márcz. 10., G. 572/902.). Színlelt szer- 21056. Curia: A színlett szerződésnek a bennük rejlő valóság ződés. szerint lévén megbirálandók, az adásvételi szerződésnek az a színlett volta, hogy a vételár az ingatlanok valóságos értékének meg nem felel, valamint, hogy a kifizetettnek nylivánitott vételár ki nem fizettetett, nem a szerződésnek egészben érvénytelenségét, hanem csak azt vonja maga után, hogy vételárnak az ingatlanoknak valódi értéke s az ezen alul levő, valamint a kifizetettnek nyilvánított, de valósággal nem fizetett vételári összeg ajándékozásnak tekintetik (903. márcz. 24. 528.). 21057. Curia: Valamely szerződésnek színlelt volta, annak érvénytelenségét nem vonja maga után, hanem csak azt eredményezi,