Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 47 ben elvállalt szolgálati viszony megszüntetése után és még egy évi Szerződés, időtartamon belül a felperes üzletével hasonló üzlettel ne íoglalkoz- Kötbér verzék, mint az iparszabadságba tehát törvénybe, de egyúttal jogos senytilalom magánérdekbe és közérdekbe ütköző, jogi hatálylyal nem bir, és eseten. igy az annak a kikötésnek biztosítására szolgáló kötbér sem bir jogszerű alappal. A felebbezési biróságnak ez az indokolása tarthatatlan, mert az iparszabadság ugyan abból áll, hogy az egyén a törvény korlátai között bármely ipart szabadon gyakorolhat, azonban az egyén minden jogát, tehát az ipar szabad gyakorolhatási jogát is szerződésileg korlátolhatja és igy az ilyen korlátozás az iparszabadság elvét nem érinti; de amennyiben alperes az illető kikötést szerződésileg fogadta el, tekintettel az illető kikötés tárgyára és terjedelmére, az a kikötés valamennyi magánérdeket jogellenesen nem sértheti és a közérdek lényeges hátrányára nem vezethet; következésképen nincs jogi akadálya annak, hogy az olyan kikötés biztosítására szolgáló kötbér biróság előtt érvényesíttessék. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1899. G. 43. és 919/1900. számok alatt.) (903. febr. 10. G. 514 902.) 21047. Curia: Nem az ügyletről kiállitott okirat teszá a szer- Az akaratződést, hanem a felek egyező akaratnyilvánítása, az okirat pedig csakis nyilvánítás bizonyitási eszköz és a szerződő felek nincsenek elzárva attól, hogy hordereje. az okirat tartalmával szemben bizonyitsák azt, hogy az okirat valódi akaratukat és megállapodásukat nem tartalmazza i,903. márcz. 11. G. 57a , 21048. Curia: A felebbezési biróság Ítéletéből az tűnik ki, írásbeli alak hogy az alperes védelmét, valamint a Cj a. szerződés hatálytalannak kikötése. kimondására irányuló viszonkeresetét arra alapította, hogy a peres felek között szerződés létre nem jött, mert a felperes az okiratot, melybe a szerződés foglaltatott, alá nem irta. A felebbezési biróság ezt a védekezést és a viszonkeresetnek ezt az alapját nem fogadta el, mindamellett felperest keresetével elutasította és a viszonkeresetnek helyet adott egyfelől azon az alapon, mert a szerződésben az antimonium-ércz ára iránt szabatos megállapodás nem foglaltatik, másfelől pedig, mert a szerződésben meghatározott minőségű horgany-ércz az alp.-ek bányáiban nem termelhető. Alp. válasziratában foglalt csatlakozási kérelmében első sorban a felébb, biróságnak azt a jogi döntését támadja meg, hogy* a szerződés a felp. aláírása hiányában is jogilag létrejött. Minthogy pedig a felülvizsgálati eljárásban peres feleknek joga van mindazokat a jogi indokokat és kifogásokat érvényre juttatni, a melyeketegyfelől jogaik érvényesitéséreszükségeseknek tartanak: kétséget nem szenvedhet, hogy a felebbezésibiróságitéleténekaperfőtárgyáravcnatikozó rendelkezésében megnyugvó alperes megtámadhatja csatlakozási kérelemmel a bíróságnak azt a jogi döntését a mely szerint a biróság a kereset elutasítására és a viszonkereset alapjául nem fogadta el az alperesnek a szerződés aláiratlan voltára fektetett védekezését és támadását. A felebbezési biróság említett jogi döntését alperes azon az alapon támadja meg, hogy a szerződésre írásbeli alak, jelesül mindkét fél aláírása köttetett ki; midőn tehát a felebbezési biróság a szerződést a felperes aláírása hiányában is létrejöttnek ítélte, megsértette azt az anyagi jogszabályt, hogyha a szerződés tekintetében a felek bizonyos alakra nézve megállapodtak, akkor a szerződés csakis ebben az alakban