Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. Szerződés, érvényes. Ez a panasz alapos. Ugyanis a felebbezési bíróság iteleIrásbeli alak tében felhívott C) alatti okirat 14. pontja akkép szól: «kiköttetik, kikötése, hogy jelen szerződés aláírás után érvénybe lép». Ez a kitétel pedig azt fejezi ki, hogy az aláírás nem csupán bizonyíték előállítása végett köttetett ki, hanem a szerződés létesítése tétetett függővé az aláírástól; vagyis hogy a felek akaratnyilvánítása írásbeli alakban Előszerződés.kívántatik meg (902. jul. 11. G. 43.). írásbeli alak 21049. Szegedi tsz.: Nem a vitás felek között, de . . . kikötése, tanuk vallomásával is bizonyítva van, hogy 1900. évben létrejött ugyan a megegyezés a felperes és az elsőrendű alperes között az iránt, hogy felperes az elsőrendű alperesnek a ingatlanát 3200 korona vételárért tehermentesen megveszi. Ez a megegyezés azonban végleges szerződés jellegével nem birt s csupán előszerződésnek, szerződés kötése iránt létrejött előleges megegyezésnek tekintendő, mert felperes mindkét keresetében maga beismerte azt, hogy az említett megegyezés létrejötte alkalmával aziránt is megegyeztek, hogy 1900. évi augusztus hó első napjaiban az ingatlanok felett létrejött adásvételi szerződést írásba foglalják és ennek megtörténte után fognak az ingatlanok felperes birtokába bocsáttatni; a szerződés pedig irásba foglalva nem lett. A felperes által az elsőrendű alperesnek adott 140 korona foglaló tehát a jelen esetben nem a végleges szerződés, hanem az előszerződés létrejöttének jeléül adatott. Jogszabály, hogy ha a felek között csupán előszerződés és nem végleges (szerződés jön létre, az előszerződés alapján a késedelmes szerződő féllel szemben csupán kártérítésnek van helye, de annak nincs helye, hogy már az előszerződés alapján oly módon köteleztessék, mintha végleges szerződés jött volna létre. Ennélfogva, habár nem nyert is igazolást alperesnek az a kifogása, hogy a létrejött megegyezés a felek kölcsönös elállása, az adott foglaló visszavétele folytán megszűnt, felperes a létrejött előszerződés alapján nem követelheti, hogy elsőrendű alperes az átírásra alkalmas végleges szerződés kiállítására, az ingatlan tulajdonjoga bekebelezésének tűrésére és az ingatlan birtokának átadására köteleztessék (901. aug. 8. 11,652.) C u r i a : Hhagyja indokaiból és azért, mert a kihallgatott tanuk vallomásából kitünőleg az adásvételi jogügylet létrejötte írásbeli alakhoz volt kötve, ez pedig be nem következvén, a szerződés, amelyből felperes kereseti követeléseit származtatja, a felek között véglegeOsztályegyezsen megkötöttnek nem tekinthető (903. márcz. 3. 1088/902,). ség alakja. 21050. Curia: Alp.-ek panasza az, hogy a felebbezési biróIrásbeli űta^ságnak az a jogi döntése, hogy a mezőkövesdi közjegyző hivatalában nem lényeges.^ tárgyalási jegyzőkönyv berekesztése előtt létrejött megegyezés alperesekre nézve kötelező, abba az anyagi jogszabályba ütközik, a mely szerint akkor, ha a felek akaratnyilvánítása írásbeli alakban kívántatik meg, a szerződés vagy egyesség a felek közt csak akkor válik befejezetté, ha a felek azt irásba foglalták és aláírták; már pedig az osztályegyesség megkötése idején a felperesek egyike, K. Teréz még kiskorú lévén, ez az osztályegyesség teljessé és kötelezővé csak akkor vált volna, ha azt közjegyző vagy ennek erre jogosított helyettese vette volna fel s ha a felek azt megértik és aláírják. Ez a panasz alaptalan. A felebbezési bíróság ugyanis a kihallgatott tanuk vallomása alapján valónak fogadta el azt, hogy a felperesek, kik közül az akkor még kiskorú K. Terézt is gyámja képviselte és az alperesek 1899. február 9-én a közjegyző irodájában idézés nélkül * megjelenve azt adták elő, hogy néhai K. János, (a peres felek közös atyja) hagyatékára nézve egymás közt akként egyeztek ki, a