Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

46 KÖTELMI JOG. Szerződés, tal kiskorúsága alatt gyámi jóváhagyás nélkül kötött ügyletet érKiskorú vényre nem emelheti s nem szolgálhat törvényes alapul arra, hogy jogügyletei, felperes az alperessel kötött és az anyagi jog szerint érvénytelen ügylet alapján az alperesnek hitelbe kiszolgáltatott áruk vételárát követelhesse. Alapos tehát alperesnek a S. E. T. 185. §. a) pontjára alapított az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési biróság az anyagi jogszabályokat sértette meg az által, hogy a még akkor kiskorú alperes és felperes között létrejött vételi ügyletet hatályosnak és az alperesre kötelezőnek elfogadva, alperest ebből folyóan oly tartozás megfizetésére kötelezte, amelynek behajtására a törvény a hitelezőnek segédkezet nem nyújt. Tekintettel azonban másrészről arra, hogy az alperes által kiskorúságában gyámi jóváhagyás nélkül kötött ügylet érvénytelensége csak azzal a következéssel jár, hogy alperes vételárat fizetni nem tartozik, de nem mentheti fel szintén az anyagi jogszabályokon alapuló az alól a felelőssége alól, hogy felperesnek azt, amit ettől az érvénytelen ügylet folytán kapott, visszaadja s illetve azt a tényleges értéket, amivel ez által a felperes kárával gazdagodott, megtéritse, alperesnek ezt a felelősségét már e helyütt ki kellett mondani ugyan, de mivel a felebbezési biróság nem terjeszkedett ki a felülvizsgálati biróság által elfoglalt jogi álláspont mellett e per elbírálására döntő ama ténykörülmények megállapítására, hogy alperes a felperes által részére az A) alatti szerint kiszolgáltatott ékszerek birtokában van-e még s képes-e azokat visszaadni, s hogy azoknak az átvételkori tényleges becsértéke, vagyis az a valóságos érték, amelynek erejéig alperes gazdagodott, mennyit tesz s ekként a per a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás alapján az eldöntésre nem alkalmas: mindezeknél fogva a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. T. 204. §. értelmében feloldva, stb. felebbezési bíróságot a tényállásnak a fentebbi irányban való kiegészítésére és a kifejlendőkhöz képest uj ítélet hozatalára kellett utasítani. Annak eldöntését, hogy a felülvizsgálattal felmerült s összegszerűen már e helyütt megállapított költséget a felek melyike viselje, a S. E. T. 204. §-a értelmében a felebbezési bíróságnak kellett fenhagyni (902. nov. 27. I. G. 241.). Kiskorú 21045. Curia: Alp. ugy a hagyatéki tárgyalás folyamán, egyezsége mm* a perben is azt vitatta, hogy felp. néh. Sz. J. hagyatékára vonatöröklési jogakozó öszigényeire nézve kielégíttetett s ezt az állítását a 3:/. a. batárgyában. rátságos egyezséggel kívánta bizonyítani. Minthogy azonban ez a barátságos egyezség 1874. nov. hó 26-án jött létre s akkor felperes, aki a H. a. bizonyítvány szerint 1857. évi január 1-én született, még 18. életévét sein töltötte be; és minthogy ezt az egyességet a gyámhatóság jóvá nem hagyta, annak folytán pedig, hogy felperes örökösödési igényét nagykorúságának elérése után 12 éven át nem érvényesítette, felperes nagykorúságában ehhez az egyezséghez egyéb kifejezetten nyilvánuló tény hiányában hozzájárultnak nemi tekinthető: ez a 3. •/. a. egyezség felperessel szemben érvényesnek, hatályosnak el nem fogadható, s annak folytán felperes jogosult örökösödési igényét néh. Sz. J. örökhagyó hagyatékára a végrendelet megtámadásával érvényesíteni. Mindezeknél fogva mindkét biróság ítéletének megváltoztatásával felperes kereseti jogát, kielégítés hiányában, meg kellett állapítani s az elsőbiróságot további eljárásra utasítani (903. márcz. 3. 5439/902.). Kötbér ver- 21046. Curia: A felebbezési biróság felp.-t keresetével egyesenytilalom dűl azért utasította el, mert szerinte az a szerződési kikötés, a miely esetén. szerint alp. eltiltatott attól, hogy a felp. varrógépeladási üzleté-