Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

40 DOLOGJOG. Dologi terhekhogy az egyházi .személyeknek , ezen fajzási szolEgyházi sze-galma közjogi természetű s ebből kifolyólag oly domélyek /ŰI- logi jogot képez, mely a földesúri birtokot nyilvánzasii joga könyvi bejegyzés nélkül is terheli, következően ez teher * 5 0 g az uradalom mindenkori birtokosa ellen, tekintet nélkül arra, vájjon ez a tulajdonjogát magánszerződés avagy-birói árverés utján szerezte, érvényesíthető : ezek alapján az alpereseknek, mint a szolgalommal terhelt földesúri birtok jelenlegi tulajdonosainak fajzási szolgalmi kötelezettségét az arra jogosult felperesek javára itéletileg meg kellett állapítani (903. ápr. 15. 5939/993.). — C u r i a : Hhagyja azzal a helyesbítéssel, hogy a kereset tárgyát képező fajárandóságot alperesek nem fajzási szolgalmi kötelezettség, hanem dologi teherként tartoznak kiszolgáltatni (904. szept. 9. 4585/903.). 9. Elidegenitési*és;terhelési tilalom. Elidegenítési 21037. Bpesti tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztilalom tat^a' kérelmezőt tulajdonjogi korlátozás feljegyzésének törlése iránti kérelmével elutasítja, mert az a korlátozás, hogy dr. K. A.-né újbóli férjhezmenetele esetére köteles lesz az ingatlanból való jutalékáról kiskorú gyermekei javára lemondani, kik anyjuk férjhezmenetele esefel lesznek jogosítva az említett birtokjutalék tulajdonjogát ajándékozás jogczimén dr. K. A.-né életfogytiglani haszonélvezeti jogának egyidejű bekeblezése mellett a maguk javára bekebleztetni, nem azonos az egyszerű elidegenítési és terhelési tilalommal, a miért is a Ouria 74. sz. döntvényében emiitett jogszabályok eme korlá-tolásra nem alkalmazhatók; mert továbbá nincs oly tiltó jogszabály, mely a fenti korlátozásban foglalt szerződési rendelkezést a szülő és gyermek között tiltaná és azt hatálytalannak minősítené, s igy az azzal terhelt fél egyoldalú kérelmiére s a Curia 74. sz. döntvényére való hivatkozással a kérdéses korlátozás törlése el nem rendelhető (903. nov. 12. 7439/903.). — Curia : Helybenhagyja (904. márcz. 8. 296.) 10. Úrbéri jogviszonyok. A birtokren- 21038. Curia: Felperes község a taksonyi 327. számú tkvi letkezettDar%^e^^en A* 12—20' sorszam alatt bejegyzett nádasok, rétek és birtok tulaj- vázrajzilag C. a. közelebbről is megjelölt részeinek a tulajdodona. nat> birtokát az alapon követeli, hogy a peres területek, melyek az 1870. évi X. t.-cz.-ben elrendelt Dunaszabályozás alkalmával az u. n. soroksári Dunaág elzárása folytán beállott apadás és nagyobb mérvű iszaplerakodás következtében keletkeztek, az 1885. évi XXIII. t.-cz. 4. és 5. §-ai értelmében mint a taksonyi 3. sz. telekkönyvi betétben A. I. 4., 33., 37. és 38. és A. II. 1. sorszám alatt bejegyzett parti birtokainak elválaszthatatlan alkatrészei s illetve növedékei az ő tulajdonához tartoznak; őt illeti tehát azok birtoka. Jóllehet a per adatai szerint a peres területek a soroksári Dunaág elzárása óta nem ugyan iszapolás, hanem csak a víz színének állandó leszállása, tehát kiszáradás folytán a Dunaág medrében keletkeztek; s felperesnek a taksonyi 3. sz. telekkönyvi betétben A. I. 33., 37., 38. és A. II. 1. sorszám alatt bejegyzett birtokai a szabályozás előtt a Dunaágig terjedtek, mind e mellett felperes kereseti követelésének jogos alapja nincsen a peres területekre nézve. Mert igaz ugyan, hogy az 1885. évi XXIII. t.-cz. 4. é3 5. §-ai a vizek parítját és medrét a parti birtokos tulajdonának s a parti