Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

38 DOLOGJOG. Dologi terhekződés szerint felperes az üszöghi uradalommal járó terheket az el­Párbér. adótól átvállalta, és hogy ebből folyólag mindazok a terhek, melyek magához az üszöghi uradalomhoz, nem pedig különösen annak va­lamely, a felperes által meg nem vett részekhez voltak csatolva, a vétel-szerződésnél fogva felperesre átszállottak, a felperes köte­lezettségén mit sem változtat. Állította ugyan felperes, hogy a vétel megkötésekor ő neki nem volt tudomása erről a peres kegyúri te­herről és hogy ezt a terhet az eladó elhallgatta, ez a körülmény azonban azért nem ok az I—IV. rendű alperes marasztalására,^ mert felperes válasziratában beismerte, mikép az uradalmi számadásokat a vétel megkötése előtt megnézte s válasziratában nem tagadta^ az elleniratba foglalt azt az; alperesi tényállítást, hogy az uradalmi szám­adásokban ez a fajárandóság mint kiadás fel volt véve, mert to­vábbá a felperes által állított ama tény, valósága esetén, nem a kereseti kérelem teljesítésére, hanem legfeljebb a vételár arányla­gos leszállítására szolgálhatna okul abban az esetben, ha eladó a vétel-szerződés 7. pontjában a szavatosságot a zálogjogok kivéte­lével minden más teher tekintetében ki nem zárta volna. Ebből az okokból felperest az elsőbirósági ítélet felebbezett részének meg­változtatása mellett keresetével teljesen elutasítani kellett (903. febr. 5. 2323.). — Curia: A községi iskolaszék elnöke, az iskola jogi képviseletére hivatva nincs, s igy a hárságyi községi iskola képviseletében M. E. iskolaszéki elnök sza­bálytalanul vonatott perbe; tekintve azonban, hogy a keresetben a nevezett iskola köteleztetése kérve nincs, következésképen azzal az iskola jogai nem érintetnek, de különben is a M. E. iskolaszéki elnök által Radó A. dr. ügyvéd részére kiállított meghatalmazást, az is­kola perbeli képviseletére hivatott községi biró is aláírván, s ez által a M. E. által előterjesztett perbeli védelmet elfogadván: a szabálytalan perbeidézés által elkövetett hiba részint olyan lényeg­telen, mely a képviseletnek jogaira befolyással nincs, részint helyre­hozottnak veendő, ennélfogva ez a perbeli szabálytalanság a per­nek érdemben megbirálására akadályul nem szolgál. Ezt előre bo­csátva, a másodbiróság Ítélete helybenhagyatik indokaiból és azért, mert az üszöghi uradalomnak az egyházlátogatás­ról (canonica visitatio) felvett okiraton alapuló kötelezettsége mint dologi teher, annak világos átvállalása nélkül is á t s zá 11 o 11 f e 1 p e r e sr e mint az uradalomhoz tartozó ingatlanok legnagyobb részé­nek, köztük az uradalom fejének (caput hon o rum) megvevőjére, ha csak ki nem mutattatik, hogy a do­logi kötelezettség az uradalomhoz tartozott azo­kat az ingatlanokat terhelte, melyek az előbbi tu­lajdonos birtokában maradtak, vagy erről harma­dik személyek birtokába mentek át. Jelen esetben az, hogy az üszöghi uradalmat terhelő, az olaszi r. k. plébános s a hárságyi iskola részére évenkint 8—8 öl fa kiszolgáltatásának kö­telezettsége, az üszöghi uradalom alkatrészéhez tartozott olyan ingat­lanokhoz volna kötve, melyeket eladó, vagy magának visszatartott, vagy harmadik személyeknek adott el, kimutatva nincsen. E köte­lezettség tehát nem terhelhet mást, mint az uradalom fejének min­denkori birtokosát, mivel ellenkező esetben teljesen hiányoznék a dologi tehernek leglényegesebb tárgya, vagyis a terhelt dolog (904 febr. 9. 4665.).

Next

/
Thumbnails
Contents