Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

DOLOGJOG. 37 tehát a zálogjog szerzésekor, azzal kapcsolatosan és egyidejűleg fel- Zálogjog, tétlenül kiköti abból a czélból, hogy szerzett zálogjoga kellő érvé- Jelzálogjog, nyesithetésében az adós későbbi ténve által korlátolva ne legyen (903. máj. 26. 4498.). 21033. Curia: A hitelező azonnal, mihelyt a zálogjoga alap- A zálogjog ját képező követelés megszűnt és erről tudomása van, tartozik az adós- torlese. nak a zálogjog törlésére alkalmas okiratot kiállítani, s ha azt nem teszi. az ebből eredő következményekért felelős. Ha az előjegyzett zálogjog törlését az adós peren kívüli uton is kérhette volna, e helyett azonban pert indított: a hitelező nagyobb összegű költség fizetésére nem kötelezhető, mint a mennvibe került volna az adósnak a perenkivüli tó (904. ápr. 6. 1467.). 21034. Szegedi tábla: Felp. keresetének hely adatik s afe alperes arra köteleztetik, hogy a javára előjegyzett zálogjogot 15 nap alatt törültesse. A felperes keresetével törültetni kivánt zálogjogok a felperes ellen folyamatban volt bűnügyi vizsgálat folyamán az alperes kérelmére, az alperes magánjogi igényeinek biztosítására, a vizsgálóbíró által elrendelt biztosítási végrehajtás utján jegyeztettek elő az alperes javára. Az alperes beismerte, hogy abban a büntető perben, a melyből folyólag az ő javára a zálogjogok előjegyeztettek, a felperes a vád és következményeinek terhe alól jogerősen felmentetett. Ezért tehát és mert az alperes az elleniratában kifejezetten beleegyezett abba, hogy az ő javára a felperes ingatlanára előjegyzett zálogjogok törültessenek s csak a perköltségben való elmarasztalása ellen védekezett, nincs elfogadható törvényes alapja annak, hogy a felperes keresetének a főtárgyra irányuló részével elutasittassék. Ebből folyóan, minthogy a felperesnek joga van az ő ingatlan vagyonára a hatálytalanná vált biztosítási végrehajtás utján előjegyzett zálogjog törlését per utján is szorgalmazni, fe'peres keresetének helyt adni kellett (903. jun. 17. 1560.). — Curia: Helvbenhagyja (904. máj. 17. 6490 903.). 8. Dologi terhek. 21035. Pécsi tábla: A keresetlevélhez A) a. másolatban Párbér. csatolt szerződés I., 1. pontja szerint felperes az I-ső, Il-od, Ill-ad és IV-ed rendű alperesek jogelődjétől a nemesi birtokot képező üszöghi uradalmat vette meg, a mely uradalom alatt a szerződő feleknek a szerződésben kifejezésre jutott akarata szerint a felek az uradalomnak a szerződésben felsorolt részeit kívánták érteni; ugyancsak átvette felperes az eladótól az eladott ingatlanokhoz, tehát az üszöghi uradalomhoz kapcsolt kegyurjogokat és terheket. Felperes maga elismervén azt hogy az üszöghi uradalom dologi terhét képezi az olaszi plébánosnak és a hásságyi r. k. iskolának évenkint kiadandó 8—8 öl fa, őt terhelte a vétel-szerződés kitételeivel szemben annak a bizonyítása, hogy ő nem üszöghi uradalmat, hanem annak csak egyes részeit vette meg, vagy iiogy habár a vételtárgya az üszöghi uradalom volt is, a szóban forgó járandóság kiszolgáltatását ő teherként át nem vállalta. Felperes azonban ezeknek egyikét sem bizonyította. Igaz ugyan, hogy az I—IV. rendű alperesek beismerése szerint is az üszöghi uradalomhoz tartozó egyes ingatlanokat felperes nem vette meg; ez a körülmény azonban tekintettel arra, hogy magát az uradalom fejét, üszöghi pusztát, felperes vette meg; tekintettel továbbá arra, hogy a vétel-szer-