Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 471 gyában hozott ítélet csakis azoknak kézbeeitendő és a 16. §. szerint 1881 : L,xaz Ítélet ellen csak azok élhetnek felebbezéssel, a kik a 7. §. szerint a tárgyalásra megidézendők, a 7. §-ban megidézendőkül megje- Kiskorúság löltek között azonban a kiskorú saját személyében megemlítve mnc%,meShosszabbiezekből tehát nyilvánvaló, hogy — a mint az a másodbiróság végzé- tásaseben is jeleztetik — a kiskorú saját személvében perképességgel, A kiskorú Jelilletve az ítélet ellen felebbezési joggal nem bir (903. szept. 29. 7283.).Jre0DezesiJ°SaKereskedelmi eljárás. 25781. Kézdivásárhelyi törvényszék: A ielp. rész- 6. §. 5. p. vény társaság keresetet indított alp. ellen az azáltal jegyzett 2 drb Részvények 100 koronás részvény 200 K. értékének befizetése iránt. Alperes befizetésére illetékességi kifogást emelt és pedig elsősorban azért, mert a jelen kötelezés birói per a kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság hatásköréhez nem hatósága. tartozik, másodsorban azért, mert ezen személyes keresetre vonatkozólag nem ezen kir. törvényszék, hanem az ő lakhelyének — Székelyudvarhelynek — bíróságai birnak helyi illetékességgel. Ezekért kérte az illetékességet leszállítani. Felperes a kifogások elutasítását kérte. Minthogy a felperes jelen keresetet a részvények be nem fizetett értéke iránt alperes, mint részvényes ellen indítja, tehát a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügy miniszteri rendelet 6. §-a 5. pontjában irt eset forog fenn. Minthogy a hivatkozott rendelet 8. §-a szerint a 6. §. 5. pontjában emiitett perek kizárólag ama törvényszék illetősége alá tartoznak, melynél a részvénytársaság czége bejegyeztetett vagy bejegyzendő lett volna, a felperes részvénytársaság pedig a czégjegyzék tanúsága szerint ezen kir. törvényszéknél van bejegyezve; minthogy az alperes azon kifogása, hogy ő részvényesnek nem tekinthető, az ügy érdemére tartozik: az alaptalan kifogásokat elutasítani s a kereskedelmi eljárás 13. §-ának utolsó bekezdése értelmében az ügy érdemi tárgyalására határnapot tűzni kellett (902. 17. 8302J. Curia: A elsőbiróság végzése ha gyárik helyben a tenne felhozott indokok alapján azért, mert az alp. az elsőbiróság végzéce ellen beadott felfolyamodásában nem támadta meg az elsőbiróság által a czégjegyzék alapján megállapított ama tényállást, hogy a felperes részvénytársaság czége az első fokon eljárt bíróságnál jegyeztetett be (903. máj. 1. 459.). 25782. Curia: A kereskedelmi eljárás alá tartozó jelen per JJ g nem a kivételes írásbeli eljárás (Keresk. elj. 21. §.) hanem az ezen A perbeszédek eljárásban rendesen alkalmazott jkvi. eljárás szerint tárgyaltatott. Ezen beiktatása. eljárásban pedig a fél halasztási kérelmére a bíróság a perbeszéd jkvbe iktatása határnapot tüz; a jkv. pedig a keresk. elj. 17. §. 2. kikezdése szerint a pertári hivatalos órák alatt mindaddig nyitva tartandó, mig a tárgyalás be nem fejeztetett, a mi annyit tesz, hogy a perbeszéd kitűzött határnapon mindaddig beiktatható a jkvbe, amig a pertári hivatalos órák le nem jártak. Minthogy pedig alperes a viszonválaszának beiktatására az elsőbiróság által az 5,677. sz. végzéssel kitűzött határnapon (1902. márcz. 17-én) viszonválaszát a pertári hivatalos órák alatt tényleg beiktatta: ezen perbeszéde elkésetten beiktatottnak nem tekinthető. Nem változtatott ezen az a körülmény, hogy felperes a viszonválasz beiktatása előtt az ügynek ítélet alá terjesztése iránti kérelmet terjesztett elő; mert s polg.
