Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

470 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1881: Lix. §-ának rendelkezéséből, mely szerint az ügyletből eredő felelősség t.-cz. épen olyan és épugy érvényesíthető az álképviselő ellen, a mint az 94. §. az állítólagos meghatalmazó ellen érvényesíthető lett volna, nyilván Tözsdebiró- következik, hogy a mennyiben állítólagos megbízóját az álképviselő ság. választott bírósági eljárásnak vetette alá, az utóbbit terhelő igény a kikötött választó bíróság előtt szintén érvényesíthető; és mert annak az eldöntése, hogy a keresetben említett álképviselet esete valóban fenforog-e, mint a per érdemére tartozó kérdés, az illetékességi eljárás körébe nem vonható (904. okt. 11. 2773.). 25778, Budapesti tábla: Az 1534/903. sz. keresethez A) a. csatolt okiratban foglalt az a kijelentés: «mindketten alávetjük magunkat a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága illetékességének, esetleg hitelező tetszése szerint szabadon választandó bármely kir. járásbíróság illetékességének és a sommás eljárásnak», valamint az 1543/903. sz. keresetben ugyancsak A) alatt csatolt okiratban foglalt az a kijelentés: «mulasztás esetére alávetem magamat a budapesti árü- és értéktőzsde választott bíróságának, vagy a hitelező ur által szabadon választható bármely bíróság által előtt sommás pernek»... az alávetés esetleges illetőleg vagylagos voltánál fogva a törvény által megkívánt határozott és kifejezett alávetésnek nem tekinthető: mert a tőzsdebiróságnak, mint kivételes bíróságnak illetékességét meghatározó 1881. évi LIX. tcz. 94. §-a szorosan magyarázandó és igy az idézett törvényszakaszban megkívánt kifejezett írásbeli alávetés feltételezi, hogy a felek nevezett kivételes bíróság illetékességét határozottan kössék ki. A határozott kikötés pedig hiányzik akkor, midőn a felek — mint a jelen esetben is történt — az említett bíróság illetékességét nem kizárólagosan, hanem esetlegesen vagy vagylagosan kötötték ki. Minthogy e szerint adott esetben az 1881. évi LIX. t.-cz. 94. §-ában felsorolt esetek egyike sem forog fenn és igy jelen egyesitett per az eljáró kivételes bíróság illetékessége alá nem tartozik, az elsőbiróság az által, hogy a felfolyamodással élő alperesek részéről előterjesztett illetékességi kifogások elvetésével, ellenük a per érdekében is ítéletet hozott, a felhívott törvény 96. §-ának a) pontjának tekintete alá eső alaki sérelmet követett el, ennélfogva az illetékességet megállapító végzéseit a fentebbi módon megváltoztatni. Ítéletét megsemmisíteni és a Vesztes felperest az ellenfeleinek okozott per és felfolyamodási költség viselésére kötelezni kellett. (1904. okt. 18. 2948.) A gondnokság 25779. Curia: A gondnokság alá helyezésre illetékes azon alá /íe/yezásretörvényszék, melynek területén a (Bécsben lakó) gondnokság alá illet, bíróság.helyezendőnek ingatlanai vannak (904. ápr. 18. 5381.). Kiskorúság 25780. Budapesti tábla: A tábla alp. felebbezését visszameghosszabbí-^it]^ Mert az 1881. évi 3263. sz. igazságügyminiszteri rendelet tasa. 7>} i5#> £s IQ §§_ainak egybevetett értelme szerint a kiskorúság meghosszabbítása iránti eljárásban a kiskorú önálló per képességgel nem bír, hanem annak érdekeit a hivatkozott rendelet 7. §-a szerint, a részére kirendelt ügygondnok képviseli, miből következik, hogy az itélet ellen a kiskorú saját személyében felebbezési joggal sem bir; igy a felebbezés az 1881 :LX. t.-cz. 27. §. értelmében már az elsőfokú bíróság által visszautasítandó lett volna. — Curia : A másodbíróság végzése helybenhagyatik az abban felhozott indokoknál fogva és azért, mert az 1881. évi 3263. szám igazságügyminiszteri rendelet 15. §-a szerint a kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelem tár-