Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 409 rint megkíván, n yilván nem tartalmazza. Nem pedig azért, mert a 1881: LIX. vagylagos kikötés módot ad a felek mindegyiké- t.-cz. nek. tehát az ellenfélnek is arra, hogy ugyanazon 94. § szerződésből s zárm áztatott t igényét a rendes biró-« Tőzsdebiróság előtt az ideiglenes törvény 95. §-a szerint olyan ügyek- ság. ben, melyek a polgári biróságnak érdemi elintézése aláeisnek, a* kivételes tőzsdebiróság el nem járhat s igy a mennyiben vagylagos kikötés esetén az ellentétnek a polgári biróság előtt fellépése esetleg mindenkor beállhat, ebből az eshetőségből következik, hogy a vagylagos kikötés nem is vonható a törvény által megkivánt kifejezett és határozott Írásbeli alávetés fogalma alá. Az elsőbiróság tehát alperesnek a birói hatáskör ellen kellő időben és helyen előterjesztett kifogását, a fent kifejtettek szerint, helytelenül vetette él, miért is a tőzsdebiróságnak e tárgyban kelt végzését megváltoztatni, a keresetet az elsőbiróság hatásköréhez nem tartozónak kimondani s ennek folyományaként az elsőbiróság Ítéletét az 1881. évi LIX. t.-cz. 96. §. a) pontja -alapján megsemmisíteni, a felperest, mint a ki helytelen fellépésével a költségre okot szolgáltatott, a tárgyalás és sikeres felfolyamodás költségeinek viselésére, a perrendtartás 251. §-a értelmében, kötelezni kellett — Curia: Helvbenhagyja Í904. febr. 18. 133.). 25776. Curia: Az 1881. évi LIX. t.-cz. 64. §-ának C) pontja értelmében a kereskedők közt kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdések elbírálása az áru- és értéktőzsde választott biróság hatásköréhez csak abban az esetben tartozik, ha a felek magukat annak a kivételes bíróságnak írásban is kifejezetten alávetették. Minthogy pedig a kereset alapjául B) alatt csatolt okiratban alperes magát az áru- és értéktőzsde választott bíróságának kifejezetten alá nem vetette, az pedig, hogy azt későbben írásban tette volna, nem is álltitatott; minthogy továbbá kifejezett kijelentés hiányában á kivételes biróság illetékességének elfogadása az okirat egyéb tartalmából átvitt értelemben vagy következtetés utján megállapítást nem nyerhet: a másodbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróságnak az illetékességet leszállító végzése volt helybenhagyandó (904. szept. 7. 1240.). 25777. Budapesti áru- és értéktőzsde: Alperes az 1228- 903. szám alatt felperes és S. A. között folytatott perben, melybe szavatosként megidéztetett, nem igazolhatta azt, hogy Sz. A. mint vevő, őt az Aj alatti kötlevélben foglalt ügylet megkötésére erre vonatkozólag ezen választott biróság illetékességének kikötésére meghatalmazta és ennek következtében az 1228/903. sz. per során felperes illetékesség hiányából elutasittatott. Tekintettel arra, hogy a K. T. 52. §-a értelmében a kereskedelmi meghatalmazott, ki az ügylet megkötésénél meghatalmazása határain túlmegy, a vele szerződő 3. személynek felelősséggel tartozik, miután alperes megbízóját ezen választott biróság illetékességének alávetette, ezen aláretés alapján saját személyében is kötelezve van, minélfogva az illetékességet az A) alattiban foglalt kikötés alapján az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §-nak bj pontja alapján meg kellett alperes ellen állapítani. — Budapesti tábla: A tábla a felfolyamodásnak helyt ad, mert az eljáró tőzsdei választott biróság jelen keresetre nézve bírói illetőségét az e tárgyban kelt végzésében foglalt indokai alapján annyival inkább helyesen állaptiotta meg, mivel a K. T. 52.
