Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

468 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1881: LIV. a vagylagos kikötés nem oly kifejezett és határozott mint azt a t.-cz. törvény feltételezi stb. (903. máj. 19. 529.). 94. §. 25774. Budapesti tábla: Az 1881: LIX. 94. §. b) pontja Tőzsdebíró szerint kereskedők kereskedelmi ügyletekből felmerülő pereskedések sdg. tekintetében magukat az idézett §. első bekezdésében emiitett választott bíróság intézkedésének írásban és kifejezetten alávethetik ugyan, azonban az idevonatkozó kikötésnek, a törvény hivatkozott rendelkezéséből kifolyóan, minden kétséget kizáróan világosnak és határozottnak kell lenni. Úgyde ez a kikötés, mint a minőre peres telek jelen esetben is léptek, mely szerint megállapittatott, hogy per esetére vagy a budapesti áru- és értéktőzsdének választott birórósága, vagy pedig az illető kir. járásbíróság illetékes, tekintettel arra, hogy a tőzsdebiróságnak illetékességét meghatározó 1881. éviLIX. t.-cz. 94. §-ának rendelkezései általában szoros magyarázatot igényelnek, azt a határozott kikötést, melyet a törvény hivatkozott rendelkezése a tőzsdebiróság illetékességének kikötésénél, az előrebocsátottak szerint megkíván, nyilván nem tartalmazza. Nem pedig azért, mert a vagylagos kikötés módot ad a felek mindegyikének, tehát az ellenfélnek is arra, hogy ugyanazon szerződésből származtatott igényét a rendes bíróság előtt az id. törv. 95. §-a szerint olyan ügyekben, melyek a polgári bíróságnak érdemi elintézése alá esnek, a kivételes tőzsdebiróság el nem járhat s így a mennyiben vagylagos kikötés esetén az ellentétnek a polgári bíróság előtt fellépése esetleg mindenkor beállhat, ebből az eshetőségből következik, hogy a vagylagos kikötés nem is vonható a törvény által megkívánt kifejezett és határozott írásbeli alávetés fogalma alá. Az elsőbiróság tehát alperesnek a birói hatáskör ellen kellő időben és helyen előterjesztett kifogását, a fent kifejtettek szerint, helytelenül vetette el, miért is a tőzsdebiróságnak e tárgyban kelt végzését megváltoztatni, a keresetet az elsőbiróság hatásköréhez nem tartozónak kimondani s ennek folyományaként az elsőbiróság Ítéletét az 1881. évi LIX. t.-cz. 96. §. a) pontja alapján megsemmisíteni, a felperest, mint a ki helyetelen fellépésével a költségre okot szolgáltatott, a tárgyalás és sikeres felfolyamodás költségeinek viselésére, a perrendtartás 251. §-a értelmében, kötelezni kellett. — Guria: Hhagyja (904. febr. 18. 133.). 25775. Budapesti tábla: A tábla a felfolyamodásnak helyet ad, a bpesti áru- és értéktőzsde választott biróságlának a birói hatáskör kérdésében hozott végzését megváltoztatja, a Ikleresetet az elsőbiróság hatásköréhez nem tartozónak nyilvánítja, ennek következtében az elsőbiróság Ítéletét az 1881 : LIX. t.-cz1. 96. §. a) pontja alapjár- megsemmisíti. Az 1881 : LIX. t-cz- 94- §• b) pontja szerint kereskedők kereskedelmi ügyletekből felmerülő pereskedések tekintetében magukat az idézett §. első bekezdésében említett választott bíróság intézkedésének írásban és kifejezetten alávethetik ugyan, (azonban az ide vonatkozó kikötésnek, a törvény hivatkozott rendelkezéséből kifolyóan, minden kétséget kizáróan világosnak és határozottnak kell lenni. Úgyde ez a kikötés, mint a minőre peres felek jelen esetben is léptek, mely szerint megállapittatott, hogy per esetére vagy a budapesti áru- és értéktőzsdének választott bírósága, vagy pedig lálz illető jbg. illetékes, tekintettel arra, hogy a tőzsdebiróságnak illetékességét meghatározó 1881. évi LIX. t.-cz. 94. §,-ának rendelkezései általában szoros. magyarázatot igényelnek, azt a határozott kikötést, melyet a törvény hivatkozott rendelkezése a tőzsdebiróság illetékességének kikötésénél, az előrebocsátottak sze-